"Az emberek életük egyharmadát alvással töltik, az álmok világát mégis a mai napig számtalan rejtély övezi. "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Rejtélyes tudatalatti üzenetek

Az emberek életük egyharmadát alvással töltik, az álmok világát mégis a mai napig számtalan rejtély övezi.

Az egyik legrejtélyesebb és legérdekesebb tudatállapot mindig is az álom volt. Belső tapasztalataink légbuborékainak vizsgálatában a tudósoknak sosem volt könnyű dolguk, legtöbbször még ők sem tudják megmagyarázni, hogy pontosan mi is történik a fejünkben, amikor alszunk. Annyit biztosan tudunk, hogy ezek az elménkben megjelenő, különös képek az emlékek és az érzelmek hatására jönnek létre. Alvás közben az agy rendszerezi az emlékeket, és kiválasztja azokat, amelyeket érdemes rögzíteni a memóriában. Mialatt éjszaka pihenünk, ezek az emlékek az őket körülvevő érzelmeknek köszönhetően, különböző alakzatokat öltenek, és olyan gondolatokat, ötleteket hoznak létre, amelyek a mindennapokban eszünkbe sem jutnának. Ilyenkor a tudat kikapcsol, és helyette a tudatalatti veszi át az irányítást. Habár az alvás egyesek számára időpocsékolásnak tűnhet, valójában magánéletünk, karrierünk szempontjából is számtalan előnnyel járhat. Paul McCartney például azt állította, hogy a The Beatles legnagyobb dalai álmában születtek meg a fejében. Lássuk, mit állapítottak meg eddig a kutatók az álmokkal kapcsolatos legérdekesebb jelenségekről!

 

 

A déjà vu

 

A déjà vu jelentése „mintha átéltem volna”. Ilyenkor úgy érezzük, hogy valamit, amiben éppen részünk van, korábban már átéltük, megtapasztaltuk. A déjà vu elhiteti velünk, hogy valamiképpen képesek vagyunk megjósolni a jövőt, vagyis korábban már álmodtunk arról az eseményről, illetve helyzetről, amelyet éppen megtapasztalunk. A tudomány szerint, a közhiedelemmel ellentétben, a déjà vu-nek semmi köze az álmokhoz, csupán egy hamis ismerősségérzetről van szó. Egyes vélemények szerint ezt egyszerű memóriahiba okozza, és olykor az emlékek vagy mentális térképek összekeverednek a fejünkben. Az agyunk megtéveszt bennünket, elhiteti velünk, hogy az adott szituációban már részünk volt korábban is.

 

Álombéli tükörképünk


Valamiért elterjedt az a tévhit, hogy az emberek sosem látják önmagukat álmaikban. Ez azonban csak félig igaz. Igenis látjuk magunkat, ám általában külsőre sosem hasonlítunk a valódi énünkre. Lehet, úgy nézünk ki, mint egy híresség, akit ismerünk, de az is lehet, hogy álmunkban egy olyan idegen képében tűnünk fel, aki egyszer szembejött velünk az utcán. Minden valószínűség szerint az álombéli alteregónk személyiségünk egy részét jeleníti meg. Az agyunk kiemeli azokat a tulajdonságokat, amelyekben hasonlítunk vagy hasonlítani szeretnénk az adott személyre. Az álom segíthet megérteni, hogy valójában hova is szeretnénk eljutni az életben, és milyen változásokon kell keresztülmennünk, ahhoz jobb emberré váljunk.

 

Fekete-fehér álmok


Míg a legtöbben színes képeket látunk alvás közben, az emberek húsz százaléknak fekete-fehér álmai vannak. A Dundeei Egyetem kutatói megállapították, hogy a gyerekkori tévézési szokások befolyásolhatják az álmok színét. A kutatás során kiderült, hogy egészen az 1960-as évekig az emberek fekete-fehérben álmodtak. Ezután kezdték nagyobb számban értékesíteni a színes televíziókészülékeket Amerikában, ennek hatására azonban mindez megváltozott.  

 

Visszatérő rémképek


Felmérések szerint a felnőttek körülbelül nyolc százaléka szenved krónikus rémálmoktól hetente legalább egyszer. A leggyakoribb rémképek közé tartozik a fulladás és az üldözés. Ilyenkor bár általában tudatában vagyunk annak, hogy ugyanazt a rémálmot látjuk, mint legutóbb, mégis újra és újra átéljük. A jelenséget általában a folyamatos stressz váltja ki, az elménk ugyanis így dolgozza fel az életünkben jelen lévő feszültséget és problémákat. Legtöbbször azzal, hogy megpróbáljuk megfejteni őket, a rémálmok még nem tűnnek el. A visszatérő problémára jó megoldást jelenthet az IRT-, vagyis a képzeleti ismétlés terápia, amelynek során megkísérlik megváltoztatni a káros gondolati mintákat. A The Journal of the American Medical Association egyik tanulmánya szerint a terápiával kezelt betegek 65 százaléka tapasztalt javulást a rémálmokat illetően.

 

Feledésbe merült álmok


Mindannyian álmodunk esténként, akkor is, ha nem emlékszünk rá. Egy átlagos felnőttnél 8 óra alvás során általában 4-5 teljes alvási ciklus fordul elő. A kutatók szerint kizárólag akkor emlékszünk az álmainkra, ha az adott alvási ciklus befejeztével ébredünk fel. Mivel a REM-fázisok a hajnali órákban gyakrabban követik egymást, ezért reggel könnyebben felidézhetjük álmainkat, mintha felriadnánk az éjszaka közepén. A kor szintén fontos szerepet játszhat a kérdésben, a REM-alvással töltött idő ugyanis folyamatosan csökken, ahogy idősödünk, emiatt az álmok is egyre kevésbé élénkek.

 

Tudatos álmodás – Lehetséges?  


Korábban a „lucid álom” olyan jelenségnek számított, amelyet bár mindenki ismert, valójában szinte semmit sem tudtunk róla. Christopher Nolan filmje, az Eredet azonban reflektorfénybe állította a kérdést. A tudatos álmodás nagyszerű lehetőség arra, hogy az agyunk mélyen eltemetett, nem használt képességekkel játszhassunk. Ilyenkor minden akadályt ledönthetünk, lehetünk szuperhősök, kirándulhatunk a napba, vagy elvégezhetjük akár a legőrültebb tudományos kísérleteket is. Tanulmányok azt mutatják, hogy az emberek többsége élete folyamán élt már a tudatos álmodás lehetőségével, de ez a fajta jelenség általában nem túl gyakori. Ennek eredményeképpen már egy kisebb technológiai ipar és számos képzés foglalkozik módszerrel.

La femme La femme cikke 2016. március
címkék:
Lélek
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.