Kalandozás a magyar borvidékeken

Hazánk leghíresebb borvidékei végigkísérték történelmünket, némelyek a honfoglalásunk kezdeténél is régebbi időkre néz vissza. A nemzetiségek keveredése új szőlőfajták és új technológiák betelepítését eredményezte. A szőlő gyökerét és levelét megtámadó filoxéra a 18. században a magyar borvidékeket sem kímélte. Szinte elejétől kellett kezdeni a telepítést, azonban az oltványok elterjesztése és az ültetvények áttelepítése sikeresen megoldotta a problémát. A folyamatos fejlődésnek hála hazánk borai közül jó néhány megtalálja helyét a világ legjobbjai között.

Badacsonyi borvidék

Az 1600 hektáron elterülő Badacsonyi borvidék kiemelkedik a balatoni borvidékek közül. Történelme egészen a római korig vezethető vissza, amikor a hegy lábánál vezető hadiúton haladtak a rómaiak Aquincum felé. Probus császár nevét kapcsolják a nagyobb szőlőtelepítésekhez, az ásatások során számos olyan emlékre bukkantak, melyek a szüret motívumaival díszített római kori épületekből, szobrokból maradtak fenn. A középkorban az ültetvények jelentős része egyházi tulajdonba került.

A filoxérajárvány után a szerzetesek új francia szőlőfajtákat telepítettek be, melyek a badacsonyi borvidék különleges klímájának köszönhetően a kitűnő szürkebarát bort adják. A szürkebarát és a rizling mellett előkelő helyet foglal el az ottonel muskotály és a helyi különlegességnek számító kéknyelű is.

A környék nagyszerű programokat kínál ingyenesen vezetett túráival Badacsonyban. Sétahajózhatunk a menetrendszerűen induló hajókkal, Kékkúton megtekinthetjük a Levendula portát, vagy Salföldön a majort.

Balatonboglári borvidék

A hazai gasztronómia tüzes borait a Balatonboglári borvidéknek köszönhetjük, amely azonban nem csupán borairól híres. A boglári pezsgő a hely kiváló adottságainak köszönhetően könnyed, szénsavdús, finom illat és zamat teszi jellegzetessé. Az itt készült borok visszaadják a Dél-Balaton napfényes hangulatát, minősége pedig az igényes fogyasztót és a szakértőket egyaránt meggyőzi. Ez a borvidék 3200 hektáron közel 2800 gazdát foglalkoztat, a szőlőterület kétharmada fehér, egyharmada kékszőlő. Itt jellemzően lösztalaj van, amely jó tápanyag- és vízgazdálkodást tesz lehetővé, és ideális a muskotály borok és pezsgők készítéséhez. Történelme szintén a római korra nyúlik vissza.

Olyan nemzetközileg elismert borok származási helye, mint a merlot, cabernet sauvignon, pinot noir, kékfrankos, cabernet franc. Minden évben nagyszabású szüreti fesztivált rendeznek Balatonbogláron.

Villányi borvidék

A szubmediterrán éghajlattal rendelkező Villányi borvidék 2100 hektáron biztosít gazdag szőlőtermést. A térség sikerét a modern technika mellett az összeszokott kiváló szakembereknek is tulajdonítják. Villány nagy szerepet játszott hazánk borászatának újjászületésében. A terület ősi történelme a bronzkorig nyúlik vissza, a szőlőművelés eredete pedig egészen a keltákig. A Szársomlyó-hegy oldalából feltárt római kori oltárkő felirata jelentős szőlőtelepítésről árulkodik. A török uralom alatt Villány elpusztult, azonban a szőlőtermelést a környező falvak lakói tovább folytatták, így a később betelepülő szláv és rác népességgel a kadarka fajta és egy új technológia, a héjon erjesztés is jellemző lett a vidékre. Később a törökök németeket hoztak a vidékre, akik a kékoportó szőlőfajtát is magukkal hozták.

A villányi vörösborok három csoportja, a portugieser, a kékfrankos és a cabarnet sauvignon kiemelkedő színvonalat képvisel a világ borpalettáján, azonban nem felejtkezhetünk meg a Villányi borvidéken is elterjedt, többféle szőlő házasításából létrejött borkülönlegességről, a cuvée-ről sem.

Egri borvidék

A dicső történelmi múlttal rendelkező Egerben a 11. században induló szőlőtermesztést a betelepült vallonok lendítették fel, akik honosították a francia szőlőművelés módszerét és a fahordó használatát. Az egyház is fontos szerepet töltött be a szőlőtermelésben, mivel a bor a szertartások nélkülözhetetlen kelléke volt. Így az egri püspökség jelentősen előmozdította a szőlőtermelés fejlesztését, sőt az egyház számára tizedet kellett fizetni a borból.

A török hódoltság idején is művelték a szőlőt, mivel komoly bevételt hozott a törököknek. A török kiűzése után a vörösborszőlő-fajták kerültek előtérbe a fehérborszőlő-fajtákkal szemben. A város rohamosan benépesedett, miközben kibontakozott a szőlő-monokultúra. A 18. századi filoxéra teljes pusztulást okozott a szőlőben, az újratelepítések során új fajtákat is ültettek. Ezek közül a szürkebarát és a chardonnay felveszi a versenyt külföldi társaikkal. Az egyik leghíresebb helyi borrá az Egri bikavér vált. Mára 5400 hektárnyi szőlőültetvény terül el a Bükk-hegység déli lankáin.

A környék látnivalói között igen népszerű az egri Török Fürdő és a Dobó István Vármúzeum, de nem érdemes kihagyni a Szépasszonyvölgy hangulatos borozóit sem, ahol élvezhető az egri borok eleganciája.

Tokaji borvidék

A világ első zárt borvidéke. Méltán büszkék lehetünk rá, mivel az UNESCO Világörökségi Listáján is szerepel. A Tokaji bor különlegessége az aszúsodás, ez a jelenség tette világhírűvé. A Tokaji aszút, szamorodnit, sárgamuskotályt, hárslevelűt és furmintot többnyire a „minőségi” kategóriába sorolják be, a különlegesebb minőségű borok azonban kaphatják a „válogatott szüretelésű” vagy akár a „töppedt szőlőből készült” minősítést is.

A tokaji bor a királyi és cári udvarok közkedvelt itala volt, emellett az 1800-as években orvosi körökben elterjedt, hogy mértékkel fogyasztva gyógyító és regeneráló hatású. Még a magyar gyógyszerkönyvekben is helyet kapott.

Érdemes kirándulóhelynek választani a Tokaji borvidéket, hiszen a különleges borélményeken kívül különböző látnivalók közül válogathatunk, mint a Tokaj vára, a Tokaji Múzeum, vagy éppen a természeti értéket képviselő Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet.