"A La femme a döntéshozó, értelmiségi, véleményformáló nők magazinja. A La femme nekik és róluk szól. La femme magazin, la femme, lafemme.hu, lafemme"
« vissza nyomtatás

Testmozgás a szellemi frissesség titka?

A testmozgás pozitív hatásainak köszönhetően nemcsak az állóképességünket növelhetjük, de a szellemi épségünket is megőrizhetjük.

Sőt, a megelőzés mellett egyre több kutatás tanúskodik arról, hogy a sporttal még a negatív agyi folyamatok is visszafordíthatók. Ráadásul a hosszú séták, a futás és a biciklizés mellett a súlyemelés pozitív hatásairól is egyre több szó esik. Gondoltuk volna pár évvel ezelőtt, hogy ha hetente kétszer súlyokat emelgetünk, nemcsak az izmaink fejlődnek, de pozitív neurológiai hatásokról is beszámolhatunk? A közelmúltig kevesen hitték, hogy a testmozgással új neuronok születhetnek, most mégis úgy tűnik, ez is lehetséges. A Times a Wisconsini Egyetem kutatóira hivatkozva nemrégiben megírta, hogy a sport a legjobb megoldás arra, hogy elkerüljük a memóriavesztést, vagy éppen megelőzzük az Alzheimer-kórt, még azok számára is, akik genetikailag predesztináltabbak a kialakulására.

 

Egy sor vizsgálat bizonyítja, hogy az aerob mozgásformák, mint a kocogás vagy a biciklizés – tehát amikor nem zihálva edzünk –, segítik az agy működését, és a gyakorlatok sora a hangulatot is befolyásolhatja. És ezek nemcsak megelőzik, hanem egyenesen visszaszoríthatják, csökkenthetik az agyi elváltozásokat.

 

 

A titok a vérben és az oxigénben rejlik. A futással ugyanis oxigénben és glükózban gazdag vér kering az ereinkben – olyan anyagok, amelyek a sejtnövekedésért és az agyműködésért felelősek. Megoldás tehát a magas vércukorszintre és vérnyomásra is, ami további motivációt nyújt ahhoz, hogy a testmozgást az egészséges életmód részévé tegyük. Teljes tehát a csomag, ha boltban lehetne venni az edzés jótékony hatásait, most biztos kiírnák: egyet fizet, kettőt kap.

 

Az ajánlott aerob testmozgások között leggyakrabban a futást és az úszást említik ugyan – mert ezek megemelik a pulzust, így a test több vért pumpál az agyba –, de az erősítő edzések (tehát amikor súlyokat emelgetünk) a pulzusszám megemelésével ugyancsak hasonló eredménnyel járnak. Mivel pedig a terület kutatása gőzerővel halad előre, minden esély megvan rá, hogy hamarosan konkrét kapcsolatot találjanak az agy épsége és a mozgásforma jótékony hatása között. Addig pedig is a két mozgásforma kombinációja jelentheti a legjobb megoldást, amivel egyszerre kerülhetjük el az elhízást, a cukorbetegség és a magas vérnyomás kockázatát.

 

A kutatások egyébként mára bebizonyították, hogy a hippokampusz képes reagálni az aerob testmozgásra: gyerekek, felnőttek, sőt idősebbek részvételével zajló vizsgálatok is igazolták, hogy az agy ezen része annál jobban növekszik, minél fittebbek vagyunk. Márpedig a hippokampusz a tanulásért, a memóriáért felel. Ráadásul a hosszú távú előnyök mellett rövid távú pozitív hatásokat is feltártak.

 

A The Guardian német kutatókra hivatkozva már tavaly írt róla, hogy a tanulás közbeni biciklizés vagy sétálás segít az idegen nyelvű szókincsbővítésben. Ennek a kulcsa azonban, hogy ne essünk túlzásba, a nagyon intenzív edzések ugyanis növelik a stresszszintet, ami megakadályozhatja a memóriánk áramköreit az optimális működésben. Dán diákoknál azt is megfigyelték, hogy a 20 perces, aerob típusú edzések növelték a koncentrációs képességet. Amerikában pedig, amikor testneveléssel zárták az iskolai tanórák sorát, az jó hatással volt a diákok tanulmányi teljesítményére: jobban ki tudták szűrni a zavaró tényezőket, és hatékonyabban dolgozták fel és jegyezték meg az információkat. És itt sem nehéz fizikai megterhelésre kell gondolni, csupán 10 percnyi, játékos labdapattogtatásra.

 

A sportolási formák közül a futás a legdemokratikusabb, hiszen nem kell drága bérleteket, vagy eszközöket vásárolni a műveléséhez, elég csak egy jó sportcipő, no meg egy jó adag eltökéltség. Talán éppen ezért egyre népszerűbb, 1990 és 2013 között csak az USA-ban háromszorosára emelkedett a futóversenyeken célba érők száma, 2015-ben pedig már valamivel több, mint 17 millióan futottak versenyt Amerika-szerte. 

 

 

Már Nietzsche úgy tartotta, hogy a séta szárnyakat ad a képzelőerőnek, két éve pedig bizonyították az igazát. A séta ugyanis segíti a kreatív gondolkodást, amely új felfedezésekhez vezethet, amikor új szempontok figyelembevételére vagy eredeti ötletekre van szükség, nem segíti viszont a konvergens gondolkodást, ami pedig éppen a logikus következtetéseken alapul.

 

A sportolási formák közül a futás a legdemokratikusabb, hiszen nem kell drága bérleteket, vagy eszközöket vásárolni a műveléséhez, elég csak egy jó sportcipő, no meg egy jó adag eltökéltség. Talán éppen ezért egyre népszerűbb, 1990 és 2013 között csak az USA-ban háromszorosára emelkedett a futóversenyeken célba érők száma, 2015-ben pedig már valamivel több, mint 17 millióan futottak versenyt Amerika-szerte.