A vakufényből elővillannak a veszélyes pillanatok sorából álló élet emlékei, melyeket mások emlékiratai, visszaemlékezései egészítenek ki, s így állnak össze az igaz történetek. A középpontban ezúttal a kultúra és a barbárság sajátos kapcsolata áll. A tanár úr történelmi messzeségekből csalja elő az ezerkilencszáztízes, -húszas, -harmincas éveket, a világégést és a népirtást, a feledés távolából hoz emberközelbe írókat, színészeket, rendezőket, festőket, tudósokat, történelmi hősöket és antihősöket. Itt vannak tehát az újabb elgondolkodtató történelmi egypercesek.
(Scolar Kiadó)