"A La femme a döntéshozó, értelmiségi, véleményformáló nők magazinja. A La femme nekik és róluk szól. La femme magazin, la femme, lafemme.hu, lafemme"
« vissza nyomtatás

Sármos költők társasága

Előfordul, hogy egy költő az isteni tehetség mellett ellenállhatatlan külsővel is meg van áldva.

Az alternatív irodalommegközelítések korát éljük, és ahogyan Nyáry Krisztián könyveinek sikere is látványosan bizonyította, kíváncsiak vagyunk azokra a szerelmi történetekre is, amelyeket a híres írók, költők személyesen megéltek, és nem csak azokra, amelyeket képzeletük alkotott. A világirodalom arcképcsarnokát nézegetve az is világossá válik, hogyan válhatott egyikük-másikuk korának rocksztár státuszú szívtiprójává- némelyiküknél pedig csupán azt hozhatjuk fel magyarázatként, hogy a nőolvasókat először szívükön és agyukon keresztül már meghódíthatták, és a belbecs túlragyogta a nem túl előnyös külcsínt. Alternatív irodalmi kánon következik, amelynél a kizárólagos szempont az elragadóan jó kinézet.

 

John Keats és Percy Bysshe Shelley

 

Az angol romantika fiatal, lánglelkű alakjai közül egyik sem élte meg a harmincadik születésnapját: Keats tbc-ben halt meg 26 évesen, Shelley egy vitorlásbalesetben vesztette életét 29 évesen. Míg azonban Shelley-nek három gyermeke is született, addig a Keats sajnos még a nászéjszakáig sem jutott el szerelmével, Fanny Brawne-nal. Az ateista röpirata miatt Oxfordból kicsapott, 19 éves Shelley megszöktette a 16 éves Harriet Westbrookot, húga egyik iskolatársát, egy londoni kereskedő lányát. A szerelmet nem nézte jó szemmel Shelley apja, Sir Timothy, aki az apanázst is megvonta fiától, majd megenyhült. Talán neki volt igaza, hogy Harriet nem volt jó választás, mert amikor Harriet második gyermeküket várta, Shelley már másba volt szerelmes. Mary Goodwin gyújtotta lángra Shelley-t, akit ma már Mary Shelley-ként, a Frankenstein szerzőjeként ismerünk. Mary féltestvére, Fanny is szerelmes volt a költőbe, ám szerelme viszonzatlan maradt, és emiatt aztán öngyilkos lett. Akárcsak Harriet, aki házasságának kudarcát, majd egy tiszttel folytatott viszonyának végét nem tudta feldolgozni, és terhesen a Hyde Park tavába ölte magát.

 

 William Butler Yeats

 

Ó, az a monokli, az a csokornyakkendő! Az írek első Nobel-díjasa 24 évesen beleszeretett múzsájába, a 23 éves gazdag Maud Gonne-ba, aki azonban nem viszonozta a szerelmét, mert a költő nem volt hajlandó szerepet vállalni Maud mellett az ír nacionalista mozgalomban. Egymás után háromszor is megkérte Maud kezét, és Maud mindháromszor kikosarazta. Egyszer még 51 évesen is házasságot ajánlott az időközben megözvegyült Maudnak, de a kloroformfüggő, megtört nőt inkább kötelességtudatból, semmint szerelemből kérte meg. Maud nem hazudtolta meg önmagát, ismét nemet mondott- immár a költő megkönnyebbülésére, akinek figyelme Maud lánya, a 21 éves Iseult Gonne-ra irányult, akinek bár imponált a híres ember rajongása, inkább apafigurát látott benne, semmint a nagy Őt. Yeats nem maradt sokáig egyedül. Feleségre és gyerekre vágyott, amelyet a 25 éves Georgie Hyde-Lees meg is adott neki. A korkülönbség nem számított, és Yeats számos afférja ellenére is boldog házasságban éltek: a George-nak becézett Georgie biztosította a nyugodt családi hátteret, és igazi társa lett Yeats-nek az alkotásban, és Yeats spiritiszta szeánszain is lelkesen segédkezett.

 

 Robert Graves

 

A költő, író, fordító, tudós, aki mindent tudott az antik görög és római mitológiáról, Robert von Ranke Graves néven született, ami miatt az iskolában bántották, az I. világháborúban pedig német kémnek nézték. Anyai ágon történész és tudós is volt a családban, ez talán magyarázat arra a 140 műre, amellyel élete során előrukkolt. Még iskolásként beleszeretett egy nála három évvel fiatalabb arisztokrata fiúba, akivel az iskolai kórusban találkozott. Az iskolában komolysága, tudása, nyíltan vállalt véleménye miatt amúgy is folyamatosan zaklatták, így az igazgatói intő a romantikus kapcsolat miatt már nem sokat rontott a helyzetén. Később költőtársához, Siegfried Sassoonhoz fűzték gyengéd érzelmek, akivel együtt szolgált Franciaországban az I. világháború alatt. A háború után azonban megnősült és gyerekei születtek, ám testileg-szellemileg instabil volt. Feleségét 1926-ban, 31 évesen elhagyta, és szerelmével, Laura Riding költőnővel Mallorcára költözött. Laura korábban –felesége tudtával- Egyiptomba is elkísérte, amikor Graves családjával Egyiptomba költözött. Végül azonban Graves mégsem őt, hanem Beryl Hodge-ot vezette másodszorra az oltár elé, akit egyik tanárkollégájától csábított el. Akárcsak első házasságából, a másodikból is négy gyermeke született, és boldogan éltek, míg Graves 90 éves korában meg nem halt.

 

Jack Kerouac

 

Az irodalmi élet James Deanje, a beat generáció fenegyereke előtt nem volt tabu, írásában megfért egymás mellett a katolikus spiritualizmus, a jazz, a promiszkuitás, a drogok, a szegénység és a buddhizmus. Alkoholizmusa miatt már 47 évesen elment, de olyan kultikus műveket hagyott maga után, mint az Úton vagy a Dharma hobók. Jean-Louis Lebris de Kerouac kanadai francia szülők gyermeke volt, csak 6 évesen kezdett angolul tanulni és verseinek egy részét francia nyelven írta. Nem volt könnyű betörnie az irodalmi életbe: kezdetben többször elutasították az Útont, de a tehetségét később elismerték, ám ő mégsem tudott mit kezdeni a hírnévvel, feszengett és idegenkedett tőle. A szexben, a drogban és az irodalomban keresett menedéket, románcai rövidek voltak, érzelem nélküliek és nem hagytak nyomot benne. Sehol nem talált nyugalmat, mindig úton volt- lélekben is.

 

 Lord Byron

 

A dandyk királya, az őrült, romlott, veszélyes Lord Byront művei, úri murijai mellett állandó viszonyai tették híressé. A dongalábú és kifogástalanul öltözködő lordnak számtalan botrányos afférja volt. Például Lady Caroline Lamb-mel, aki először messzire elküldte Byront, majd olyannyira megszállottjává vált, hogy szakításukat követően a Lady apródnak öltözve jelent meg Byron házánál, hogy visszakönyörögje magát. A szomorúságtól vészesen lefogyott, amelyet Byron „együttérzően” úgy kommentált, hogy „egy csontváz kísérti”. A költő később Caroline Lamb unokatestvérét, Anne Isabella Milbanke-et vette feleségül, akinek intelligenciáját, matematikai képességeit dicsérték (ezt örökölte lányuk, Ada Lovelace is, aki megalkotta a mai számítógépek ősét és a világ első programozójaként tartanak számon). A sok színésznő mellett Byron állítólag elcsábította féltestvérét, Augusta Leigh-t is, bár ezt a források nem állítják egyértelműen. Hűtlenségét végül felesége megelégelte, és a vérfertőzés gondolatától undorodva elhagyta Byront. A költőnek sem volt maradása, elhagyta Angliát és 8 évig nem is tért vissza.

 

Guy de Maupassant

Ő maga is szépfiú volt, akit senki nem tudott a házasság jármába hajtani.  A híres íróról úgy tartották, hogy ezer nőt vett le a lábáról, és don juani képességeit nagyobb becsben tartotta, mint irodalmi sikereit. Nem tudott ellenállni a kísértésnek és nem is akart. Csupán kevés tartós kapcsolata volt: a leghosszabb ideig Marie Kannhoz fűzték gyengéd szálak. Nyolc év alatt 2200 szerelmes levelet küldött neki.

 

Arthur Rimbaud


A vidéki fiú lopott, csalt és hazudott, hogy kamaszként eljusson Párizsba. Ott a csodált költő, Verlaine vette szárnyai alá a fiút, akinek „kerek csecsemőfeje nagy, csontos testen ült”. A 13 évesnek is alig kinéző, esetlen Rimbaud, a 19.századi francia költészet enfant terrible-je remek mentorra talált a szélsőséges hangulatú, alkoholista Verlaine személyében. A fiú ösztönzésére Verlaine szabadjára engedte a benne élő fenevadat: ivott és írt, ahogy annak előtte soha. Rimbaud testesítette meg az erotikus ideálját, az uralkodó kamaszfiút, aki szexuálisan is mindenre kapható. Együtt itták mérték nélkül az abszintot és szívták a kannabiszt, mindezt a művészet nevében. Rimbaud arkangyalnak látta magát, aki megszabadítja Verlaine-t a kispolgári lét szűkös kereteitől. Verlaine felesége ki nem állhatta, így nem volt maradása: amikor Rimbaud otthontalan volt, ismerősei befogadták, ő viszont „hálából” összetörte a porcelánt, összesározta az ágyneműt, meztelenül napozott, vécépapírnak használta a házigazda verseit publikáló lapot, és általában vagy részeg volt, vagy a drogoktól kába. Ezek után egyik mai sztár sem tud újat mutatni.

 

Friedrich Schiller


 Az Örömóda költője jól tudta, mivel szerez örömet: a szabad lelkek szenvedélyes bajnokáért bolondultak a nők. A dús, lobogó hajzuhatagot látva a hölgyek egyszeriben sóhajtozó bakfisokká változtak és elfeledkeztek Schiller műveinek erkölcsi szárnyalásáról- és ezt a költő ki is használta. Egyik kortársa szerint ugyan öltözete rendetlen volt és haja gondozatlan, ez nyilván csak irigység lehetett. Első írásait állítólag egy bordélylátogatás inspirálta, utána már elegendő volt a rothadt almák illata és a zongoramuzsika. Élete szerelme egy testvérpár volt: felesége, Charlotte von Lengefeld és nővére, Caroline, akikhez közös szerelmes leveleket írt.

 

A holt mesterek közé jelölünk három mai fiatal tehetséget is. A Mellettem elférsz című könyvével Aegon-díjat nyert Grecsó Krisztián érzékeny regényei mellett verseire is egyre gyakrabban bukkanhatunk, sőt, némelyik dalszöveggé avanzsált. Nem idegen terület ez számára, hiszen irodalmi pályafutását versekkel kezdte.

 

Sirokai Mátyás végzettsége szerint zenész, jelenleg is tagja a Triginta Percussion ütőhangszeres triónak. Második kötete, A beat tanúinak könyve idén jelent meg a Librinél.

Závada Péter slammer fenegyerek otthon jó indítást kapott édesapjától, Závada Páltól és író-költő barátaitól, például Parti Nagy Lajostól, Esterházy Pétertől vagy Darvasi Lászlótól.