Földön túli élmények

Akárcsak Aphrodité, a szépség és szerelem istennője, a világ legcsodásabb üdülőparadicsoma is a tengerből született - és a tenger fogja visszavenni. Ha a tudósok nem tévednek, tíz év múlva a kétezer parányi sziget közül már jó néhány a víz alatt lesz. Élvezzük bolygónk utolsó Paradicsomát, amíg végleg el nem tűnik a föld színéről.

 

 

Mennyei érzés megérkezni a szigetország repülőterére. A Hulhule nevű sziget két végét korallal hosszabbították meg, hogy a kifutópályára nagyobb gépek is leszállhassanak. Az utasok úgy érzik, mintha egyenesen az óceánban landolnának - és ez nem érzéki csalódás. Félősek se hunyják le a szemüket, mert a látvány csodálatos. Az ég kékje beleolvad a türkiz víztükörbe, és ezt az áttetsző, kékes-zöldes káprázatot vakító keretbe foglalják a hófehér homokpadok, mögöttük kókuszpálmák sűrű sötétzöldje.

KORMÁNYÜLÉS A VÍZ ALATT

A veszélyeztetett szigetvilágra próbálta felhívni a világ figyelmét nemrég a Maldív-szigetek kormánya. Nem mindennapi módon: víz alatti kormányüléssel. A miniszterek az óceánból küldtek S.O.S.-jeleket: „mentsétek meg szigeteinket”. Ha ez nem használ, az utolsó Paradicsom is könnyen Atlantisz sorsára juthat: örökre elsüllyed.

Nincsenek erős, harsányan élénk színek, mint általában a trópusokon, nincsenek vad hullámok, a korallzátonyokkal védett víz átlátszóan tiszta, és mozdulatlan, akár egy szürrealista látomás, minden pillanatban eltűnhet a szemünk elől. Erre is van magyarázat: a szigetek – a legnagyobb is csak akkora, mint a Margitsziget - alig látszódnak ki a vízből. A Guinness Rekordok Könyve szerint itt található a legalacsonyabban fekvő legmagasabb pont, mindössze két és fél méterrel van a tengerszint fölött.

 

E szigetek kialakulása is érdekes. Korábban félúton helyezkedtek el Afrika és Ausztrália között, de a földmozgások hatására a mai Afrika, India, Ausztrália és az Antarktisz széthasadtak. A törésvonal mentén víz alatti hegységek képződtek a feltörő lávából, s ezeket a korallok formálták tovább. Ilyen korallépítményekből, 26 atollból jött létre a Maldív Köztársaság mintegy kétezer szigete, de ebből csak kétszáz lakott, és nagyjából közel százra tehető azok száma, ahol kizárólag a turizmusra rendezkedtek be.

 

 

A trópusok mesés szigetvilága India délnyugati csücskénél helyezkedik el, és Marco Polótól kapta a nevét: az Indiai óceán virága. Első telepesei, az indoárják Kr.e. 500 körül érkeztek Dél-Indiából, és buddhisták voltak. Őket malájok és szingalézek követték, majd a XII. század közepén arab és perzsa kereskedők érkeztek, és bevezették a máig uralkodó iszlám vallást.

1558-ban portugálok foglalták el a szigetcsoportot, kétszáz éve brit védnökség lett, és csak 1965-ben nyerte el a függetlenségét. 1972-ben nyitották meg az első bungalótelepeket. A gyorsan fellendülő idegenforgalom munkát teremtett, jólétet hozott, a korábban kizárólag halászatból élő lakosságnak. Ennél fogva senkit sem fenyeget az a veszély, hogy becsapják, kirabolják. A boldogság szigetvilága ez, ahol mindenki vidám és vendégszerető, nem csimpaszkodik az idegenre koldusok hada, és nem kell maláriától tartanunk, sőt egyéb, a trópusokon gyakori fertőző betegségektől sem.

 

 

Mit lehet csinálni a Maldív szigeteken? Semmit. Azt viszont nagy élvezettel. Az ember úgy érzi magát, akár egy sellő vagy hal a vízben. Ahogy kilép fényűzően berendezett bungalójából, máris belecsobbanhat a türkiz színű vízbe, amely mindenütt körülveszi. Ha már nagyon unjuk a banánt, vagyis az édes semmittevést, motorcsónakot bérelünk, és felfedező útra indulunk a szigetvilágban.

 

 

A csónak nélkülözhetetlen, mert mindennek megvan a maga szigete. Iskolasziget a gyerekeknek, focisziget, ahol nagy becsben állnak a magyar edzők, vásárlósziget, tele jobbnál jobb és persze méregdrága üzletekkel. Végül is nem a fapados turisták világa ez, hanem a gazdagoké.

Ők pihenőszigeteken laknak. A kényelemszeretők nagy szállodakomplexumban, ahol minden együtt van: üzletek, édesvizű úszómedencék, éttermek, huszonnégy órán át nyitva tartó szórakozóhelyek. Aki pedig a romantikát kedveli, part menti, vagy víz fölé épített, lábakon álló faházat bérel. Nincs pompásabb, mint saját teraszunkról nézni a nagy kékséget rózsaszínűre festő Napfelkeltét és szalmaszálon kókusztejet szívogatni a friss kókuszdióból.

Male, a főváros az egyetlen városias formájú település, egyetlen nevezetessége az aranykupolás mecset. Autók és utcák csak itt és a Fuvamullah szigeten találhatók, de ott is leginkább motoron vagy biciklin közlekednek a helyiek és a nyaralók.

 

 

MIKOR NYARALJUNK A MALDÍV SZIGETEKEN?

Aki szépen le akar barnulni, a száraz évszakot válassza, decembertől áprilisig. Mivel ez a főszezon, előre foglaltassunk szállást, mert telt ház van mindenütt. Májustól októberig még tart az örök nyár, de már enyhül a forróság, esőt is hozhat a délnyugati monszun, főleg júniusban és júliusban. Ilyenkor kevesebb a turista, az árak is alacsonyabbak. Az éghajlat trópusi, a hőmérséklet többnyire csak éjszaka csökken 25 fok alá.

A szigetvilág igazi búvárparadicsom: káprázatos színekben pompázó halak úszkálnak a víz alatti korallerdőkben. Találkozhatunk delfinekkel, sőt cápákkal is, ne féljünk tőlük. A delfinnek könnyen összetéveszthető makócápa állítólag nem támad emberre. A szigetek környékén igen gyakori a víz alatti világ egyik leghatalmasabb lakója, a cetcápa. Planktonevő, tehát nem vérszomjas. Óriási attrakció, amikor az itteni könnyűbúvárok szájukból etetik a félelmetes tigriscápákat, a körülöttük úszkáló búváröltözékes közönség szeme láttára.

Eddig még senki sem hagyta ott a fogát - kivéve a cápákat. A cápafog ugyanis nagy divat, a maldív fiatalok egyszerűen kiszedik a ragadozó szájából. Nem kell sajnálni, ahogy az ebcsont beforr, a cápa foga is újra kinő. Talán ezért gondolják, hogy annak is szerencsét hoz, aki a nyakában viseli.