"A La femme a döntéshozó, értelmiségi, véleményformáló nők magazinja. A La femme nekik és róluk szól. La femme magazin, la femme, lafemme.hu, lafemme"

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Garabonciás diákok

Külföldi tanulmányút? Ösztöndíjjal? Mi ebben az újdonság?

Megfelelő egyetemi képzés híján évszázadokon keresztül Európa-szerte fiatalok ezrei keltek vándorútra a tudásért a felemelkedés reményében. A korabeli tudáspiac áramlataiból a magyarországi diákok sem maradtak ki.

 

A garabonciás diák rongyos köpönyegben, könyvvel a kezében kopogtatott be a füstös viskóba, hogy egy kis aludttejet kérjen a gazdától. Szegény öreg, mielőtt megkínálta a vándort, szorongva nézegette a csuprot, marad-e a népes családnak reggelre. Választása nem volt: már nagyanyja is megmondta, nem szabad ilyenkor kiporciózni, mert a diák jégverést varázsol, és ha felbőszítik, ráadásként könyvéből is „kiolvashatja” a pusztító sárkányt… A néphit egészen a legutóbbi időkig megőrizte a garabonciás diák figuráját. Hittek abban, hogy ezek az ifjak 13 iskolát végeztek, ahol rektoruk maga az ördög volt, biztosak voltak abban, hogy ellátásuktól függően hoznak bajt vagy nyújtanak segítséget.

 

 

Valahol Európában
GARABONCIÁS DIÁKOK
A néphit szerint a garabonciás diákok 13 iskolát végeztek, rektoruk az ördög volt, ezért sosem volt szabad őket felbőszíteni.

 

A mese, ahogy az lenni szokott, nem nélkülözi a valóságos elemeket. A középkortól kezdve Európa-szerte vándoroltak a diákok, hogy minél sokoldalúbb képzést kapjanak. Különösen igaz volt ez azokra, akiknek az országában nem volt egyetem. A magyar királyságban sem volt másként, bár Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás is próbálkoztak a magyar felsőoktatás beindításával, az általuk alapított egyetemek nem bizonyultak hosszú életűeknek. Azok a magyar fiatalok, akik korszerű képzésre vágytak, kénytelenek voltak peregrinusként Európa más egyetemeire vándorolni, de ennek költségei még a jómódú nemesi családok számára is megterhelők lehettek.

 

Kevés olyan szerencsés akadt, mint Bakócz Tamás (1442-1521), aki olyan képzést kaphatott, hogy élete delén konstantinápolyi pátriárkaként még a pápai trónért is eséllyel indulhatott. Holott Magyarország egyik leghatalmasabb ura jobbágycsaládból származott! A fiatal tehetséget pap bátyja mutatta be Guti Ország Mihály nádornak, aki először krakkói, majd bolognai és ferrarai tanulmányait patronálta.

 

Igaz, nem mindenki kamatoztatta olyan sikerrel tudását, külföldön szerezett tapasztalatait, kapcsolatait, mint a Mátyás és II. Ulászló udvarában befolyásos szerepet betöltő főpap, mégis sokan próbáltak hozzá hasonló módon szerencsét. A történészek kutatásaiból többek között az derült ki, hogy Mohács előtt mintegy 12 ezer magyar értelmiségi tanult külföldön. Ez a reformációt követően tovább nőtt, 1526 és 1800 között 27 ezer, 1801 és 1919 között 58 ezer magyar beiratkozás nyomára bukkantak a különböző külföldi egyetemeken. A peregrinusok vallásuktól és érdeklődési körüktől függően választottak akadémiát. A katolikusnak nem kellett messze földre vándorolniuk, Bécsben, Grazban, Krakkóban, 1635 után pedig a Nagyszombati Egyetemen kielégítő képzésére számíthattak.

 

Írásunk folytatása a La femme Az 50 tehetséges magyar fiatal című különszámában olvasható!

 

Berényi Mariann Berényi Mariann cikke 2017. április
címkék:
Tehetség
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.