Végre van a Habsburgoknak egy férfijuk, és ez egy nő! – fogalmazott Nagy Frigyes porosz király, Mária Terézia egyik legfélelmetesebb ellenfele. Frigyes, akinek nemi identitását Voltaire bosszújának következtében kétségbe vonták kortársai, olyan korban élt, amikor a nők hatalmi pozícióba kerülhettek anélkül, hogy férfias attitűdöket kellene felvenniük, élet és halál urai lehettek, dönthettek akadémikusok kinevezéséről, művészek sikeréről, külpolitikai szövetségekről.
![](http://www.lafemme.hu/uploaded_images/maria534.jpg)
Saját jogon
Mária Terézia kortársa Nagy Katalin cárnő, aki kulturális és politikai értelemben is felemelte Oroszországot. Sőt Franciaországról és Spanyolországról se feledkezzünk meg: Párizsban XV. Lajos első számú szeretője, Pompadour márkinő szponzorálta a művészeket, tudósokat, Madridban pedig Farnese Erzsébet vette át ingatag férjétől a gyeplőt. Nagy Frigyes, a Habsburg-uralkodónő ádáz ellensége, valószínűleg maga is csak idővel szembesült a kortársak által „alsószoknyák szövetségének” elnevezett diplomáciai forradalom erejével, amelynek köszönhetően az orosz és az osztrák uralkodó, továbbá a híres kegyencnő befolyása hatására a francia udvar összefogott Poroszországgal szemben.![](../../js/tinymce/jscripts/tiny_mce/plugins/insertion/images/trans.gif)
Mária Terézia azonban messze kitűnik kortársnői közül. Nemcsak gyerekei számát tekintve, hanem erkölcsös élete miatt is. Bár a korszakra jellemző erotikus pletykák őt sem kímélték: felfokozott szexuális étvággyal, perverz hajlamokkal ruházták fel, de ez minden bizonnyal nem volt igaz. A Hofburg úrnője nemcsak a katolicizmusban, hanem a monogámiában is hitt. Domináns kortársnői közül ő volt az egyetlen, aki nem egy férfi révén tett szert hatalomra.
VI. Károly német-római császárnak (III. Károly magyar király) és híresen szép feleségének, Erzsébet Krisztinának egyetlen fiúgyermeke kilenc hónaposan meghalt. Az uralkodó hiába bízott élete végéig abban, hogy szerelmes felesége a három lány után még szülni fog, ez a vágya nem teljesült. A trón 1740-ben legidősebb lányára szállt, akit egyáltalán nem készített fel az uralkodásra. Az ifjú Mária Terézia a tánc, a vadászat és a céllövés mellett a kor szokásainak megfelelően történelmet, matematikát, latint, olaszt, spanyolt és franciát tanult, szert tett az igen hasznosnak bizonyuló bécsi sármra, de a kormányzásra vonatkozóan semmiféle útmutatást nem kapott. Mivel az 1723-as Pragmatica Sanctióban törvénybe iktatták a nőági örökösödést és a Habsburg Birodalom feloszlathatatlanságát, majd mindezt az európai nagyhatalmakkal is elismertették, Ausztria meglepődve tapasztalta, hogy a frissen trónra lépett Nagy Frigyes hadüzenet nélkül hadjáratot indított ellene.
A teljes cikk a La femme 2017. őszi számában olvasható.