A nyelvtudástól független üzenet és a tehetség ugyanúgy sikert aratott Brazíliában, mint Nyugat-Európában. Inspirációkról, tehetségről és a francia kapcsolatról kérdeztük Csemer Boglárkát, aki finomságával és természetességével mintha csak egy francia filmből lépett volna ki.
Csak rövid idő telt el azóta, hogy bombaként robbantottál a Parfümmel: azóta elhiszed, ami történt veled?
Őrület - most is ezt érzem. Rengeteg levelet kapok mindennap, a világ másik végéről, Brazíliából, Panamából is, mert hálásak a zenémért, és szeretnék, ha találkoznánk. Az egy csoda, hogy ennyi emberben érintett meg valamit, hogy azt érzik, olyasmiről énekelek, ami nekik is fontos.
Ezért szerettél volna zenész lenni?
A zene az önkifejezés mellett lehetőséget ad, hogy elérjem az embereket, kapcsolatot teremthessek velük, és örömöt szerezhessek nekik. Hihetetlen érzés, amikor a színpadról érzem - vagy a levelekben bevallják -, hogy valamit elindítottam bennük, valami megváltozott.
Ez a Parfüm sikerének a titka?
A Parfüm jókor jött ki. Ráéreztünk valamire, ami sokakat foglalkoztat. Sokakban rezonált: mit jelent nőnek lenni, mennyi elvárás van, hogy tökéletes legyél, és hallottam olyat is, hogy van, akit az gondolkodtatott el, mit jelent párkapcsolatban élni, a szerelem nevében átváltozni, átváltoztatni egy másik embert.
Miért éppen franciául énekelsz a klipben?
Gimnázium után egy évig Párizsban éltem, azóta életem része a francia nyelv, a kultúra. Sok mindent köszönhetek Párizsnak. Az első albumomon is sok francia dal szerepel.
Kívülről olyan, mint egy váratlan csoda - valójában kemény munka áll mögötte.
2009-ben alapítottam az első zenekaromat. Folyamatosan koncertezünk, járjuk az országot. Már kiskoromtól fogva énekelek, képzem magam. Nem vagyok egy elszállt bohém, két lábbbal a földön állok, de pontos tervvel sem korlátoztam magam, hogy mikor, mit kell elérnem. Lassan, szépen haladtam előre, végigjártam minden lépcsőfokot.
Mi minden kellett, hogy a tehetséged kibontakozzon?
Hittem magamban és a társaimban, és ők is hittek bennem, jó zenészek, jó mesterek vettek körül, akik segítettek. Palya Beától nemcsak mesterséget tanultam, hanem önismeretet is. Kitartó vagyok, és nem ijedek meg, ha sokat kell dolgoznom. A családom, a barátaim támogatnak, hosszú ideje stabil kapcsolatban élek. Megtaláltam a helyem, nem akarok más lenni, mint aki vagyok. Mindig a saját hangomat, stílusomat akartam megtalálni, még ha kényelmesebb lett volna is valaki más szerepébe vagy póza mögé bújni.
Említetted, hogy Párizsban éltél, és nemrég jöttél vissza Hollandiából, ahol koncerteztél. Mit jelent számodra az utazás?
Felfedezést: hogyan élnek, gondolkodnak mások, kimozdulni és meglátni, megélni, hogy a világ nyitva áll előttem. Új élményeket, új perspektívákat találni nagyon inspiráló. Fantasztikus volt, ahogyan Hollandiában fogadtak, és a tenyerükön hordoztak, és megtapasztalni azt, hogyan tudnak kapcsolódni az emberek pusztán az érzelmeken keresztül a zenéhez. Az is érdekes, milyen változásokat indít el bennem egy út: Hollandiában kezdetben idegenkedtem az építészeti stílustól, az óriási, függönytelen ablakoktól, amiken be lehet látni, aztán megszerettem őket. Amikor külföldön vagyunk ez együttessel, mindig hagyunk néhány napot arra, hogy tudjunk várost nézni, elmerülni az ország hangulatában, amennyire lehet.
Gyakran vagy úton és sokat repülsz az Air France KLM Flying Blue törzsutasaként. Ez, gondolom, magánemberként és énekesnőként is sok előnyt jelent számodra.
Korábban izgultam a koncertek előtt, fog-e tetszeni a zene, most már van annyi önbizalmam, hogy nem szorongok emiatt. Figyelem a tájat, az épületeket, az embereket, gyűjtöm a benyomásokat. Szeretem a kényelmet utazás közben. Például örülök annak, ha pluszcsomagként a hangszert felvihetjük a fedélzetre, és nem kell poggyászként leadni - ez egy zenésznek hihetetlenül fontos. A magam menedzsere voltam 4-5 évig, megtanultam, sok mindenre kellett odafigyelnem, ami kőkemény meló volt. Jó, hogy ma már nem kell a csomagokkal, becsekkolással bajlódnom. Az elsőbbségi beszállással például a várakozás kellemetlenségeit leveszik a vállamról - mindezt mosolyogva, kedvesen.
