"1962 felejthetetlen esztendő volt."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Ki mit tudott?

1962 felejthetetlen esztendő volt.

Emlékszem, mindenki csodájára járt a szomszéd – akkor még ritkaságnak számító – tévékészülékének. Amikor indult a Ki mit tud? első adása, kicsi és nagy fogta a kis sámliját, bekucorodott a szomszéd képernyője elé, élvezte a műsort, kedvencet is választott magának. Mi Koncz Zsuzsának és Kern Andrásnak szurkoltunk, mások Bakacsi Béla mellett tették le a voksukat. Ha kedvencünk továbbjutott, kitört az össznépi örömujjongás, egymás nyakába borulva ünnepeltük a „győzelmünket”. Talán ez volt a vetélkedő legnagyobb hozadéka: ismét összehozta a forradalom bukását követő, bénult időszakban megosztott, megfélemlített kis közösségeket, melyek először mondhattak véleményt – szabadon, mindenféle befolyásolás nélkül – a sok fiatal tehetség legjobbjairól. Nem volt se mutyi, se gyilkos kampány, egy ország szavazott bizalmat tehetséges lányainak, fiainak, valamennyi versenyzőnek, és ma már tudjuk: hosszú távon.

 

 

A Ki mit tud? volt a hazai televíziózás hőskorának első tehetségkutató műsora, amely 1962 és 1996 között összesen tíz adássorozatot ért meg. A versenyzők különböző kategóriákban versengtek egymással, ez színesítette a műsort, és több műfajban kínált kitörési lehetőséget a fiataloknak. Ekkor aratta első nyilvános sikerét Koncz Zsuzsa, Ungár Anikó, Sztevanovity Zorán, Gálvölgyi János, Gloviczki Péter, Kubik Anna, Rost Andrea, Szűcs Judith és még sok, később közismert komoly- és könnyűzenei, valamint néptáncegyüttes, nem volt könnyű eldönteni, melyik a legjobb.

KI MIT TUD?
A hazai televíziózás hőskorának a Ki mit tud? volt az első tehetségkutató műsora.

 

Ekkor lett szállóige: „A zsűri nehéz helyzetben van” – s ez megfelelt a valóságnak. Olyan ismert művészeket kértek fel döntéshozatalra, mint Major Tamás, Petrovics Emil zeneszerző, Rábai Miklós és Vásárhelyi László koreográfus, Szinetár Miklós és Pernye András zenetörténész, Benkó Sándor zenész, akik nemcsak nagyon értettek a szakmájukhoz, hanem szerették a fiatalokat, szurkoltak nekik, és salamoni bölcsességgel mérlegelték, kit illet az elsőbbség, ügyelve arra is, hogy a többiek se távozzanak vesztesként a versenyből. Érdekes, hogy 1983-ban a Ki mit tud? korábbi nyertese, Gálvölgyi János vette át műsorvezetést, őt Antal Imre követte 1988-ban ‒ és a még hátralévő két Ki mit tud?-on is ő szórakoztatta a nézőket.

 

A rendszerváltás után sok más műsorral együtt a Ki mit tud? is feledésbe merült. Nem mintha nem lett volna igény tehetségkutató versenyekre, de hirtelen megsokasodtak a lehetőségek, a nézők kedvükre váltogathatták a csatornákat. Külföldi mintára megszülettek a magyar valóságshow-k is, nagy viharokat kavarva, de felturbózva a nézettséget. Hamarosan kezdetét vette a tehetségkutatás szintén nyugati mintájú, immár látványosabb, divatosabb formája: a sztárcsinálás. Születtek is sztárok, de egyre jobban kiéleződött a verseny, a győztes mindent vitt, és sokan drámaként élték meg azt, hogy kiestek.


A teljes cikk a La femme 2017. őszi számában olvasható.

 

Vadas Zsuzsa Vadas Zsuzsa cikke 2012. október
címkék:
Tehetség
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.