"Ascher Tamás sokat tud, de szórakoztató. Szétszórt, pedig társulatokat és most egy egyetemet kell összefognia. "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Csehov az ő hőse

Ascher Tamás sokat tud, de szórakoztató. Szétszórt, pedig társulatokat és most egy egyetemet kell összefognia.

Próbál közérthetően fogalmazni, de szókapcsolatai néha tovább bonyolítják a helyzetet. Mosolygásra késztető figura, pedig komolyan kell venni. Nem csak itthon. Tavaly Cate Blanchettet rendezte Sidneyben, meg is hívták a társulatot és a darabot Washingtonba, ahol nem először jár, a Katona József Színházzal többször arattak már ott is óriási sikert. Persze mindig Csehovval.

Anyukád és apukád a vers miatt ismerkedtek össze?

Majdhogynem. Anyám kisvárosi lány volt. Pestre jött, jelentkezett Gertler Viktor színésziskolájába. Apám ott tanított versmondást. Egymásba szerettek. Huszonöt év volt köztük. Anyám sosem lett színésznő, én pedig hamarosan megszülettem.

Te mikor voltál először színházban?

Talán kétévesen, a mai Madách helyén álló Fővárosi Vígszínházban. Szovjet zenés darab volt: „Szibériai rapszódia” – el lehet képzelni. Egy hatalmas hajó fedélzetén játszódott, jól emlékszem a díszletre, meg az egyik dalra: „igyunk teát, finom teát, és hozzá nagyon jó a teasütemény” ilyesmi volt a szöveg. Aztán egy másik kép: Kabos László, Latabár Árpád és Kazal László mennek a színpadon, és énekelnek, hogy „megyen a hegyen a túúúrista”. Ezek az első emlékeim.

Szóval színházi gyerek voltál.

Lényegében igen. Apám ekkoriban az Állami Faluszínház dramaturgja, később igazgatója. Kicsit bánatos atmoszférájú színház volt, nem igazán elsőrangú színészekkel, és összehajtogatható díszletekkel, hogy a produkció mindenhová szállítható legyen. Budapesti székhelyükön, a Kálvária téren általános iskolás koromban sok darabot láttam. Apám igazi hivatása egyébként a szavalóművészet volt. Ez volt az eszménye. Sallangmentes, értelmes közlés. Nagyszerű művész volt, de ma hallgatva itt-ott éppen hogy érzelmesnek, patetikusnak tűnik. Akkoriban ő volt a nyugatias, az intellektuális.

De ma már az is sok.

Nem volt dagályos, de érzelemszegény sem. Remek humora volt. Sokszor hallgattam otthon a szavalóórákat, amiket tanítványainak adott.

 

1 | 2 | 3 | 4 | tovább
Veiszer Alinda Veiszer Alinda cikke 2011. szeptember
címkék:
Színház
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.