"A latin mondás szerint a költő nem lesz, hanem születik. De igaz ez minden tehetségre?"

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

A tehetség titokzatos útja

A latin mondás szerint a költő nem lesz, hanem születik. De igaz ez minden tehetségre?

Amikor gyerekkoromban először hallottam azt a bölcs mondást, hogy a tehetség eget kér, emlékszem, fogalmam sem volt, megfogalmazója vajon mit is akarhatott mondani. A gyerek mindent szó szerint vesz, ezért nem fért a fejembe, miért kérne a tehetség bármit is, és főleg eget. Egyáltalán, hogyan és kitől lehet eget kérni? Később, amikor valamivel fejlettebbé vált az absztrakt gondolkodásom, és újra találkoztam az idézettel, már tudni véltem, a tehetség tőlünk, kevésbé zseniális átlagemberektől kéri azt a bizonyos eget, egészen pontosan azt, hogy támogassuk (vagy legalább ne gátoljuk) őt adottságai kibontakozásában.

 

 

Legközelebb már hosszabb formájában jött velem szembe a szállóige, így megtanultam, hogy a tehetség nemcsak eget kér, hanem előtte kitör, magyarán a szerző szerint mindenképpen megmutatkozik. A téma szakértőivel beszélgetve a kérdésről azután kiderült, mindkét állítás igaz. Egyfelől a hétköznapi szóhasználatban tehetségként emlegetett kiváló adottságok valóban segítségre, gondozásra szorulnak ahhoz, hogy valóra váltsák a bennük rejlő ígéreteket, másfelől az igazán kivételes jelenségnek számító zsenialitásnak több olyan területe is van, ahol egyértelműen és nagyon hamar megmutatkozik.

 

Kevés a kivételes, sok az átlagos

 

– A korszerű természettudományos álláspont szerint a szellemi teljesítmény mindig a veleszületett genetikai adottságok és a legszélesebb értelemben vett edukáció kölcsönhatásának eredménye – fogalmaz Czeizel Endre orvos-genetikus. – Az adottságok a fogantatás pillanatában alakulnak ki, a két szülő ivarsejtjeiben lévő 23-23 kromoszóma újszerű kombinációjaként. Ahogyan Kosztolányi írja, minden ember egyedüli példány. És a hozott adottságaiból létrejön egy lehetőségbirodalom. Ezen belül négy olyan tehetségszférát ismerünk, ahol ha valaki kivételes tehetséggel jön világra, akkor az genetikailag nagyon erősen meghatározott: a matematikát, a muzikalitást, a poétaságot és a vizualitást, azaz a képzőművészeti érzéket. A legjobb pedagógus sem tud egy Bolyait vagy egy Bartókot csinálni a gyerekekből! A nagy tömeget adó átlagos képességűeknél viszont már ezeknek a géneknek nincsen nagy jelentőségük: egy bizonyos szintig mindenkit meg lehet tanítani írni-olvasni, a zene szeretetére, rajzolni, illetve a magyar iskolákban sokáig létezett egy poétika nevű tantárgy, ahol mindenki megtanult verset írni. Végül ott az alsó véglet, a gyerekek körülbelül két és fél százaléka, akik diszkalkuliásak, még az egyszeregyet sem tudják elsajátítani, vagy teljesen érzéketlenek a zene iránt, ezért már megint genetikai adottságok felelősek. Amikor a különböző képességeket mérjük, harang alakú görbét kapunk: összességében az emberek 95 százaléka átlagos vagy átlag körüli, és a két szélén találjuk a 2,5-2,5 százaléknyi kiemelkedően jó, illetve rendkívül szerény képességűeket. Ez utóbbi két, nagyon vékony tartományban fontosak tehát a gének, középen pedig nem nagyon. Érdekes módon, bár valaha létezett, a magyar nyelvben ma nincs megfelelő szó arra, ha valaki valóra váltja kivételes tehetségét. Kazinczy, Kölcsey, Arany János tudta, hogy meg lehet és kell különböztetni a kettőt, ők még használták a kivételes tehetség ikerszavát, a talentumot. A tehetség az ígéret, a potencia, az illetőben benne lévő lehetőség, és aki képes élni kivételes adottságaival, azok ígéretét valóra váltani, az a talentum. Ehhez képest ma azt hallom a rádióban, hogy Bartók Béla milyen tehetséges volt. Szerintem nagy sértés ezt mondani egy olyan jelentőségű művészről, mint ő.

 

Írásunk folytatása a La femme Az 50 tehetséges magyar fiatal című különszámában olvasható!

Mörk Leonóra Mörk Leonóra cikke 2013. március
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.