"Az idei esztendő komoly mérföldkő a brit monarchia és II. Erzsébet királynő életében, hiszen már hat évtizede, hogy a trónon ül."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

60 éve trónol

Az idei esztendő komoly mérföldkő a brit monarchia és II. Erzsébet királynő életében, hiszen már hat évtizede, hogy a trónon ül.

„Egy férfi szíve és gyomra lakozik benne” – nyilatkozta II. Erzsébet királynőről egy brit politikus. A jellemzés kétségkívül találó, hiszen az első látásra kedves, ám szigorú nagymamának tűnő királynőre egész fiatalon zúdult rá az uralkodás terhe, amely igencsak megszilárdította őt, és – az addigi megközelíthetetlenségen túl – olyan aurát vont a személye köré, amelyet most is sokan próbálnak megfejteni.

 

 Pedig születésekor senki sem gondolta, hogy ilyen feladat elé néz majd a jövőben, hiszen nagybátyja és édesapja után csupán harmadik volt az utódlási sorban, így egy ideig gondtalanul élte az arisztokrata gyerekek nem túl szokványos életét. Miután nagyapja elhunyt, és nagybátyja, VII. Edvárd a trón helyett a szerelmet választotta, a tízéves kislány jövőbeli kilátásai igencsak megváltoztak. Apja, VI. György trónra lépésével – A király beszéde c. nagysikerű film az ő retorikai szárnyalását mutatja be – a tizenegy éves kislány lett a trónörökös, így élete is ebben a szellemben alakult. Húgával együtt otthon taníttatták őket, ám az egyszeregy bebiflázása után már az Eton College vezetője tanított nekik alkotmányos ismereteket, a canterbury érsek hittanórákat vezényelt, míg az idegen nyelveket anyanyelvi nevelőnőktől sajátították el. A fiatal trónörököst emellett zeneileg is képezték, valamint a sportokban – különösen az úszásban és lovaglásban – is jeleskedett. Rendkívül komoly és felelősségtudattal rendelkező gyerekként írták le, Winston Churchill pedig igazi egyéniségként jellemezte az akkor mindössze kétéves kislányt, aki már gyerekként is tekintélyt parancsolt. A háború évei alatt mondta el első nyilvános beszédét, mindössze tizennégy éves volt, amikor 1940-ben, a BBC élőben közvetítette gyermektársaihoz intézett szavait. „Testvérem, Margaret Rose és én nagyon együtt érzünk veletek, mert saját tapasztalatból tudjuk, hogy milyen az, amikor távol kell lennünk azoktól, akiket a legjobban szeretünk” – mondta Erzsébet azoknak a gyerekeknek, akiket biztonsági okokból evakuáltak otthonról.

 

A családanya

 

A 40-es években egyre többször jelent meg nyilvános alkalmakkor, számos, gyermekekkel kapcsolatos ügyben vett részt, vállalt védnökséget, és már a szüleit is több alkalommal elkísérte az  országban tett látogatásaikra. Mire betöltötte a tizennyolcat, államtanácsossá nevezték ki, és az apja távollétében bizonyos döntéseket már ő hozott meg. Az uralkodásra való tudatos készülés része volt a rendezett magánélet is. Későbbi férjét – Fülöp herceget, akkoriban Görögország és Dánia hercege – már gyerekkora óta ismerte, állítólag évek óta leveleztek, felnőtt fejjel pedig ismeretségük szerelemmé formálódott, így 1947-ben bejelentették az eljegyzést, és még abban az évben megtartották az esküvőt a Westminster apátságban. Mivel a háború még mindig éreztette hatását, más menyasszonyokhoz hasonlóan a királynőnek is ún. ruházati kuponokat kellett összegyűjtenie, hogy elkészíttethesse esküvői ruháját.

A nászt követően az ifjú pár a Brit Nemzetközösség több országába is ellátogatott, majd Erzsébet egy rövid ideig a haditengerészeti katonafeleségek életét élte, közben pedig megszülte első két gyermekét, Károly herceget és Anna hercegnőt. Épp Kenyában tartózkodott, amikor 1952-ben rossz híreket kapott: régóta betegeskedő édesapja elhunyt. A következő év júniusában megkoronázták, és az ünnepségen nemcsak Nagy-Britannia és a nemzetközösség, de az egész világ szeme a huszonhét éves királynőre szegeződött, az Egyesült Államokban állítólag 100 millióan nézték felvételről a koronázást. Ez volt az első igazi brit médiaesemény is, ugyanis a királynő külön kérésére már nemcsak rádión lehetett követni az eseményeket, hanem televízión is, és az előfizetések állítólag a duplájára emelkedtek ezekben a napokban.

 

A koronás fő

 

 Királynői teendői egy hosszú körutazással indultak, először Nagy-Britannián belül, majd az

országon kívül, a nemzetközösség számos országát látogatta meg Jamaicától egészen Új-Zélandig. Az utazás az elkövetkezendő évtizedekben is szerves része volt királynői szerepkörének, hatvanéves uralkodása alatt ő lett a legtöbbet utazó államfő a világon. Az elmúlt évtizedekben volt néhány igazán különleges és történelmi jelentőségű látogatása: 1965-ben ő volt az első uralkodó, aki ötvenkét év után Németországba látogatott, és ottjártakor természetesen a berlini falat is megtekintette. Az egykori keleti blokkban tett körutazáskor Magyarországon is járt – 1993-ban –, ám a közelmúlt egyik legjelentősebb látogatása minden bizonnyal az idei írországi volt. A fentieken kívül számos újítás is neki köszönhető, nemcsak hivatali ügyekben, hanem protokolláris szempontból is, hiszen ma már nem elvárás a meghajlás – bár sokan továbbra is így köszöntik őt –, és a Buckingham-palota is megnyitotta – részben – kapuit a hétköznapi emberek előtt.

A királyi család megítélése az elmúlt évtizedekben sokat változott, a királyság intézményének népszerűsége sokat csökkent a családi botrányok, válások – Erzsébet négy gyermeke közül három  elvált – miatt, de az igazi mélypont Diana hercegnő halálát követően érkezett el. Ekkor sokan azzal vádolták a királynőt, hogy nem volt elég mély és őszinte a gyásza, ráadásul a tragédia napján nem utazott azonnal Londonba, és a Royal Standard zászlót sem eresztették félárbocra a Buckingham-palotában. Ettől eltekintve, a kritikusok általában nem az ő személyét kifogásolják, hanem a monarchiát mint államformát vetik el.

 

 

A királynő egy napja

 

Idős kora ellenére a királynő ma is aktív, minden napja munkával telik. Reggel átfutja a napi sajtót, majd rátér a levelezésre, és hivatalos információk szerint a mintegy neki címzett napi  két-háromszáz levél közül néhányat ő maga is elolvas, majd elmondja az alkalmazottainak, milyen választ szeretne. Szintén a nap elején kapja meg a miniszterek, diplomaták összegzéseit a bel- és külügyekről, aláírja az ő szignójára váró dokumentumokat, majd fogadja vendégeit, köztük a nagyköveteket, bírákat, egyházi vezetőket: egy-egy találkozó általában tíz-húsz percig tart. Délutánonként gyakran tesz hivatalos látogatást – évente mintegy 430 alkalommal –, épületeket ad át, ünnepségeket nyit meg, beszédeket mond, általában nemes ügyekben, amelyekre férje is gyakran elkíséri. Az esték már nyugodtabbak, hetente egyszer, szerdánként megbeszélése van a miniszterelnökkel, egyébként elolvassa a napi parlamenti események összegzését, a későbbi órákban pedig gyakran tart fogadást, de van, hogy ellátogat egy-egy filmpremierre vagy jótékonysági koncertre.

„Hihetetlen, hogy nem omlott össze. Csak ment előre, folytatta a dolgokat, de hát ő ilyen. Kihívás elé állítod, és biztos, hogy megoldja. Egyszerűen hihetetlen, hogy mindezt már hatvan éve csinálja” – nyilatkozta róla unokája, Vilmos herceg a Daily Mailnek, aki néhány évtizeden belül maga is király lehet. A monarchia történetében csupán egy uralkodónő volt, aki szintén megélte a hatvanéves uralkodást, és ő nem más, mint Viktória királynő.

 

Képek forrása: Wikipedia

Kőrösi Ivett Kőrösi Ivett cikke 2012. január
címkék:
Uralkodók
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.