"Az operatörténelem legizgalmasabb női karakterének, Carmennek igaz történetét számos érdekesség övezi!"

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Szenvedélyes operaházi történet

Az operatörténelem legizgalmasabb női karakterének, Carmennek igaz történetét számos érdekesség övezi!

Július 4-én mutatják be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a világ egyik legismertebb operájának számító Carment Oberfrank Pál rendezésében, a Magyar Állami Operaház 2014/2015-ös évadának előbemutatójaként.  A júliusi előadásokon az izraeli származású sztárénekes, Rinat Shaham énekli a címszerepet. Az izraeli származású mezzoszoprán a legrangosabb operaházakban énekelte már a szerepet, közel negyven különböző előadásban.

 

A dohánygyári munkáslány, a spanyol hadsereg katonája és a nép körében közkedvelt bikaviadalok ünnepelt hőse szerelmi háromszögéről szóló tragikus történetet Bizet érzelemgazdag zenéje teszi felejthetetlenné. Oberfrank Pál rendezése a jól ismert történetet mai környezetbe helyezi. „A Carmen új előadásával szeretnénk megszólítani a fiatalokat, és az operakedvelők számára is szeretnénk újat nyújtani. Nagy tereket álmodtunk a színpadra, amit öt hatalmas tükör tagol. A jelmezek egyrészt ismerősek, másrészt segítenek abban, hogy úgy érezzük, az opera műfaja ma is itt él velünk. Olyan karaktereket akartunk megmutatni, amelyek bennünk is felfedezhetők” – nyilatkozta a rendező.

 

 

A darab mostanra számos radikális és újító feldolgozást megért már, beleértve a Carmen Jonest és a The Car Mant, de Bizet eredeti klasszikusa változatlanul a legszebb közülük. A darab ősbemutatóját 1875-ben tartották Párizsban, és a kortársak – bármilyen furcsának tűnhet ma – obszcénnak és erőszakosnak találták: a francia zeneszerző abban a hitben hunyt el, hogy operája csúfosan megbukott. A 19. század végi Franciaországban a Carmen képviselte mindazt, ami felrúgta az illendőség szabályait. A tiszteletre méltó párizsiak nem akarták, hogy befolyásolható lányaik és fiaik ilyen szintű romlottsággal találkozzanak a színpadon. Egyesek azonban kezdettől látták a darab zsenialitását, például Csajkovszkij, aki így írt a Carmenről: „Ez egy remekmű, a legnépszerűbb opera lesz a világon.” A híres zeneszerzőnek igaza lett, a Carmen az operavilág leghíresebb műve, zenéjét még azok is ismerik, akik sosem tették be a lábukat az operaházba.

 

A francia zseni


Georges Bizet 1838-ban született egy zenekedvelő fodrász és egy zongoratanárnő fiaként. Előbb tanult meg kottát olvasni, mint a betűket, 9 éves korára pedig már konzervatóriumi tanuló volt. 17 évesen írta első szimfóniáját. Bár zenekari darabjait örömmel fogadták, operái sokáig nem nyerték el a közönség tetszését. Utolsó éveit szakmai és magánéleti kudarcok tarkították, a bajt pedig csak tetézte hanyatló egészsége. A Carmen bemutatóját még megérte, de a botrányos figurák megjelenítését még az énekesek is helytelenítették. A zeneszerző kékvérű nemesek helyett cigányokat, laza erkölcsű közembereket és közkatonákat állított színpadra. Bár Párizsban az opera egy év után lekerült a műsorról, Bécsben hihetetlenül népszerű lett, és végül 1883-ban  ismét visszatért a párizsi színpadra.

 

Carmen titkai


A Carmen egyike azon mesterműveknek, amelyek számos rendezőt és írót megihlettek. Voltak, akik darabjaira bontották, mások modern elemekkel bővítették. De felmerül a kérdés, vajon mi a titka a Carmen sikerének? Bizet zsenialitása abban állt, hogy Carment szexuális ikonná formálta, habár a szenvedélyes címszereplő már jóval előtte megszületett, meséje pedig igaz történeten alapul. 1830-ban a francia író, Prosper Mérimée spanyolországi utazása alatt rövid látogatást tett Montijo grófnőnél. A grófnő egy bírósági ügyről kezdett el mesélni Mérimée-nek. Egy katonáról, aki dezertált a hadseregből, mert beleszeretett egy erkölcstelen cigánylányba, majd később féltékenységében meggyilkolta. A történet szolgált végül Mérimée 1845-ös regényének alapjául. A realista regény később igazi mérföldkőnek számított a francia irodalomban, az utókor szerint ez volt a naturalista mozgalom előfutára a 19. század végén.

 

 

A Carmen című opera sikere annak is köszönhető, hogy Bizet egyike volt a legnagyobb zeneszerzőknek. Az általa kreált dallamok pontosan követik, mi zajlik a szereplők fejében. Carmen és Escamillo toreádor dalai tökéletesen kifejezik a magabiztos női szexualitást és a macsó figurát. De van más érdekesség is a Carmenben: Bizet közel visz minket a főszereplők gondolataihoz és érzelmeihez, mégsem ítélkezik karakterei felett, helyette hagyja, hogy mi, a közönség alkossuk meg saját véleményünket. Mindenkinek van mondanivalója, és bárki felfedezheti magát a darabban, legyen szó bármilyen korról is. A viktoriánusok úgy tekintettek az operára, mint az erkölcsileg feddhetetlen férfi történetéről szóló mesére, akit tönkretett a nő iránti szenvedély. A modern korban Carmenben sokan egy magabiztos nőt látnak, aki képes arra, hogy maga határozzon sorsáról a patriarchális társadalomban. Legyen szó bármelyik értelmezésről is, mindkettő összhangban van az operával. Bármelyik Carmen-feldolgozást nézzük is meg, előbb-utóbb saját magunkkal fogunk szembetalálkozni a színpadon. Mert mindegyikünkben ott rejtőzik Don José, Micaëla, vagy akár Carmen. 

 

Próbafotók: Kaiser Ottó

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2014. július
címkék:
Művészet | Színház
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.