A síkság ugyan kevésbé érdekelte, inkább vonzotta a hegy, de kamaszkorában ott bicajozni alig nyílt lehetősége. Budapesti létére maradt neki a közeli Városliget. Idő múltán kinőtte. Akkortájt kezdett Magyarországon népszerűségnek örvendeni a bike trial. Tervezgette, hogy belevág, de az ahhoz illő kétkerekűek ára borsos… Ekkor látta meg egy szaklapban, hogy létezik itthon olyan egykerekűs közösség, amelynek rendezvényein lehet próbálkozni a monociklivel.

Kezdetben mindössze arra gondolt, hogy addig is fejlesztené az egyensúlyérzékét, amíg elegendő pénzt spórol össze egy valamirevaló kétkerekűre. Csakhogy már az első nyáron annyira beleszeretett az egykerekűzésbe, hogy attól kezdve abba se hagyta. Szabadságot hozott. „A sport helyett mással is tölthettem volna a szabadidőmet, de a jó társaság és a kihívások miatt komolyabban kezdtem foglalkozni vele.” Sötétedésig hasonló érdeklődésű barátaival rótta a tereket, parkokat.

Extrém sport, képzelhetik… Plezúr térdről le, ujj törik, kék-zöld foltok mindenütt. Hogy mit szóltak mindehhez a szülei? Természetesen aggódtak, különösen távollétek idején, de tudták, hogy az egykerekűsök nem az életüket teszik kockára. Anya, apa inkább tekintette hasznos szabad idős tevékenységnek. „Ahogy egyre több és több időt vett igénybe, főként édesapám aggódni kezdett, nehogy a tanulás rovására menjen. Matematikusként a mai napig visszafogott komolysággal tekint rá… Egyetemi tanár édesanyám viszont nagyon örül az eredményeknek!” Mert Fábián Márk mára ötszörös világbajnok, az extrém egykerekű bajnokság tizenkétszeres első helyezettje. Hobbibringásból lett profi. Nem főállásban ugyan, de pillanatnyilag ez élete egyik legfontosabb elfoglaltsága. Amennyi rendezvény csak van, azon részt vesz, mert akkor edzhet olyan nemzetközi szintű pályákon, amelyek egy-egy szezonhoz szükségesek.

Mindeközben, a papa örömére, matematika-fizika fakultációra járt a gimnáziumban, angolból nyelvvizsgázott, kezdett konyítani az informatikához is. Elsőre föl is vették a Budapesti Műszaki Egyetemre! Elvégezte az alap-, majd a mesterképzést ipari terméktervező szakon. „Főként a sport miatt részint félállásban, részint szabadúszó mérnökként különböző projektekben dolgozom főállás helyett; az azonban fontos, hogy gyakorlatban tartsam a tudásom.”

Ez hát élete másik legfontosabb elfoglaltsága. Két hazai vállalkozásban műszaki tervezéssel, mellette grafikával foglalkozik. És a műegyetem gép- és terméktervezés tanszékén gyakorlatokat tart egy háromdimenziós mérnöki tervezőszoftverről… Igyekszik mindkét területén a lehető legtöbb lehetőséget kiaknázni.

Sportoló? Csinálja, ameddig jól érzi magát. Ameddig fejlődik. Mérnök? Azt gondolja, a sportban szerzett tapasztalatait később ezen a területen hasznosíthatja. Nézzék csak meg a videóit!