"Kutatásokkal telik az élete. Erre inspirálja a családja. De az élet iránti kíváncsisága is. Mert kutatásai az élet fontos kérdéseit feszegetik. Csak azt kell eldöntenie, hogy az..."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Nyerki Emil

A molekuláris biológia rabja

Kutatásokkal telik az élete. Erre inspirálja a családja. De az élet iránti kíváncsisága is. Mert kutatásai az élet fontos kérdéseit feszegetik. Csak azt kell eldöntenie, hogy az életjelenségek mely területére koncentrálja az energiáit.

Élettudományos kutatás, azon belül jelenleg a molekuláris biológiának és a szenzorikának az ötvözete az, ami Nyerki Emilt foglalkoztatja. „Legfőképpen a szüleim tereltek a természettudományos pálya felé” – ismeri el. Amióta egyre komolyabb kutatásokba fogott, a díjak is igazolták az adottságait. Ezt tükrözte a TUDOK Nagydíj és 1. díj.

 

Gimnazistaként két OTDK-n is részt vett, a másodiknál két különdíjat kapott, megnyerte a 6. Ifjúsági Bolyai Díjat. Kutatómunkát először az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai intézetben folytatott 2,5 évig (OTDK 2. és 3. hely), majd 2016 februárja óta a Biokémiai és Molekuláris Biológia Tanszéken dolgozik. Díjai közül legbüszkébb a Stephen W. Kuffler kutatói ösztöndíjra és erősíthette a Junior Templeton Fellow csapatát is. 2016 nyarán az ETH Zürich egyetemen dolgozott kutatói ösztöndíjjal.

 

A Szegedi Tudományegyetem hallgatója, most fejezte be az alapszakot, készül a mesterszakra. Kutatásai szerteágazóak, a fehérje alapú napcellától az Európai Unió gazdaságtudományán át a laktózszenzor építéséig terjednek. Ez utóbbi kutatása jelenleg is folyik, mert igencsak aktuális: „A mostani projektben egy olyan szenzor létrehozásán dolgozom, amelyet magukkal hordhatnak a laktózérzékenyek. Európában a népesség mintegy 75 százaléka érintett ebben.” A műszer speciális fehérjével működik majd, magyarázza még, most éppen a megfelelő fehérje tisztításánál akadtak el…

 

A jövőjét egyértelműen a kutatások folytatása határozza meg a terveiben. Az ETH Zürich egyetemen tavaly eltöltött kilenchetes kutató időszak alatt átlátta, hogy feltétlenül külföldön kell elkezdenie ennek a jövőnek a megalapozását. Azt tapasztalta ugyanis, hogy „a kinti kutatóintézetekben hatékonyabb és összefogottabb a munka. Először is sokkal több a pénz a kutató tevékenységre, jobb a felszereltség is, és motiváltabbak az emberek, mindenki jobban koncentrál a közös munkára, ezért inspirálóbb a légkör”.

 

 

A La femme 50 tehetséges magyar fiatal programban látja egy jó közösség kialakulásának esélyét, hogy a rengeteg különböző érdeklődésű ember összefogva kamatoztathassa a tudását. „A program számomra személy szerint is egy hatalmas lehetőség lehet. Mentorom személyében közelről megismerhetem az ország egyik kiválóságát, ez már önmagában is hatalmas megtiszteltetés, újabb példakép segítheti eredményes kutatómunkámat.” Azt is várja még mentorától, hogy abban nyújtson segítséget, merre is érdemes menni, hogyan lehet embernek maradni a hatalmas tudományos világon belül. Abban is eligazítást remél, hogy egy szakértő külső szemlélő miként értékeli a terveit, eddig életútját, milyen tanácsokkal tudja őt ellátni a jövőt illetően.


"A mentor személye még nem végleges."