"Miként hat a zene a lelkünkre és a testünkre, és valóban igaz-e az, hogy az igényes klasszikusok javíthatnak az életminőségünkön? "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Gyógyító dallamok

Miként hat a zene a lelkünkre és a testünkre, és valóban igaz-e az, hogy az igényes klasszikusok javíthatnak az életminőségünkön?

A zene az ember legősibb kifejezési formája, amely segít a szavakkal el nem mondható érzések közvetítésében. Gyász, betegség, személyes vagy szakmai kudarcok – a zene számtalan nehézségen átsegíthet minket. A mesterművek nem csupán kellemes zajok tehát a háttérben: testi-lelki egészségünkre, mentális és szellemi frissességünkre és hangulatunkra egyaránt jelentős hatással lehetnek.

 

Az elmúlt évtizedekben tanulmányok sora született a különböző zenei műfajok szinte csodával határos hatásairól, előnyeiről, amelyeket szinte bárhol és bármikor megtapasztalhatunk, akár házimunka, alvás, tanulás vagy munka közben is!

 

Íme, néhány indok, amiért érdemes gyógyító dallamokkal fűszereznünk mindennapjainkat!

 

Javítja a memóriát


Figyelemre méltó jelenség, hogy egy-egy dallam milyen élénk emlékképeket képes előidézni bennünk. Kedvenc számaink hallatán gondolatban visszarepülünk az időbe, és  ismét átéljük élményeinket. A zene azonban, mint kiderült, nem csupán az emlékeink előhívásához járulhat hozzá, de bizonyos esetekben az emlékezőképességünkre is pozitív hatással lehet. A Learning and Individual Differences című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a klasszikus zene elősegítheti a tanulást, így javítja tanulmányi teljesítményünket. A kísérlet során míg a diákok egyik csoportjánál komolyzene szólt tanulás közben, addig a vizsgált csoport másik felének zenei aláfestés nélkül kellett elsajátítani a tananyagot. Végül érdekes eredmény született: a diákok zenét hallgató része jelentősen magasabb pontszámot ért el a tanórát követő teszten, mint a kontrollcsoport tagjai. A kutatók szerint azért, mert a zene megkönnyítette számukra az információk megértését és feldolgozását, emiatt könnyebben idézték fel a hallottakat. Egyes kutatók azonban szkeptikusok a témát illetően. Szerintük a kérdésben több tényezőt és egyéni jellemzőt is érdemes figyelembe venni. Nem mindegy például, hogy milyen zenét hallgatunk, és milyen számokat kedvelünk. Megeshet például, hogy annál, aki nem kedveli Mozart vagy éppen Beethoven zenéjét, esetleg intenzív emlékeket idéz elő az alkotás, és eltereli a figyelmét az adott feladatról.

 

 

A tanulással kapcsolatos eredményeknél is érdekesebb azonban, hogy a zene hatékony fegyver lehet a demencia ellen. A The Gerontologist című szaklap egyik 2014-ben megjelent tanulmánya szerint az éneklés és zenehallgatás javította a demenciában szenvedő betegek hangulatát, tájékozódási készségét, memóriáját, figyelmét, valamint számos egyéb képességét. Emiatt több szakértő is sürgeti, hogy illesszék be a zenét a mentális betegek kezelési programjába.

 

A Mozart-hatás mítosza

 

A Mozart-hatás kifejezést először Alfred A. Tomatis használta, aki különböző betegségek kezelésében alkalmazta a híres zeneszerző műveit. Később a kifejezés új jelentést kapott, és elterjedt az a tévhit, hogy Mozart zenéjének általános intelligencianövelő hatása van, így hallgatásával okosabbak lehetünk. A helyzet persze korántsem ennyire egyszerű. Valójában a tanulmányok alapján az látszik, hogy Mozart és más hasonló zeneszerzők zenéjének hallgatása rövid távon fejlesztheti a térbeli logikával kapcsolatos teljesítményünket, ám arra ez idáig nem született meggyőző tudományos bizonyíték, hogy hosszú távon okosabbá tenne minket. A hatás már sokkal szembetűnőbb azoknál a gyerekeknél, akik hosszabb ideig valamilyen hangszeren tanultak játszani. Az eredmények azt mutatják, hogy zenei képzés gyerekkorban hosszú távú hatással lehet a térbeli gondolkodásra, a verbális készségekre és egyéb más fontos képességekre is.

 

Csökkenti a stresszt és a feszültséget


Kísérleteikből tudósok arra jutottak, hogy a klasszikus zene a test kortizolszintjének csökkentésével mérsékli a stresszt. A tajvani Kaohsiung Orvosi Egyetem egyik vizsgálata szerint a heti rendszerességgel klasszikus zenét hallgató kismamák nyugodtabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érezték magukat a zene hatására. Persze ezt a nagyszerű hatást nem csak a várandós anyukák tapasztalhatják meg! Egy másik tanulmányban kutatók azt találták, hogy a műtét előtt álló és műtéten átesett betegek stressz-szintje jelentősen csökkent a nyugodt dallamoknak köszönhetően.

 

A zenehallgatás megakadályozhatja a szorongás által kiváltott pulzusszám- és vérnyomás-emelkedést is. A sérvműtéten átesett betegeknél a zene nyugtató hatására szignifikánsan kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükség, mint különben – olvasható a Heart and Lung című tudományos folyóiratban. Mint kiderült, a zeneművek bizonyos esetekben eredményesebb stresszoldónak bizonyultak, mint a szájon át alkalmazott szorongáscsökkentő gyógyszerek.

 

Erősíti a szervezet ellenálló képességét


Egyes kutatók úgy vélik, hogy a zene a betegségmegelőzésben is szerepet játszhat. A Wilkes Egyetem professzorai egy kutatásban azt vizsgálták, hogyan hat a zene az IgA-szintünkre (a szervezetünk egy fontos ellenanyaga, amely a betegségekkel szembeni védekezést segíti). Egyetemi hallgatók IgA-szintjét mérték hat különböző hanghatás előtt és után. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál a diákoknál, akik lágy, nyugtató zenét hallgattak, jelentősebb IgA-szint-emelkedést tapasztaltak, mint bármelyien más, a vizsgálatban alkalmazott impulzus vagy körülmény esetén. 

 

Enyhíti a fájdalmat


Tudományos megfigyelések bizonyítják, hogy a zene bizonyos esetekben természetes fájdalomcsillapítóként működhet, és képes lehet arra, hogy mérsékelje a betegségekkel járó kellemetlen tüneteket. Egy 2013-as kutatásban fibromyalgiával (súlyos mozgásszervi panaszokkal) küzdő betegek egy csoportjának fájdalmait próbálták meg úgy enyhíteni, hogy négy héten keresztül naponta egyszer zenét hallgattattak velük. A kísérlet azt mutatta, hogy a zeneterápiával kezelt a páciensek jelentős fájdalomcsökkenést tapasztaltak, emellett pedig a depresszív tüneteik is érezhető javulást mutattak.

 

Egyelőre nem világos, hogyan képes a zene enyhíteni a fájdalmat, egyes kutatók szerint azonban a kérdésben nagy valószínűséggel szerepet játszhat dopamin felszabadító hatása is. Természetesen a stressz és a fájdalom szorosan összefüggő fogalmak, így feltételezhető, hogy a kellemes, lassú dallamok stresszcsökkentő erejük révén ugyancsak hozzájárulnak a panaszok enyhítéséhez.

 

Elősegíti a nyugodt pihenést


Az álmatlanság és az egyéb, alvással kapcsolatos problémák komolyan megronthatják mindennapjainkat és megnehezíthetik életünket. Ha hatékony megoldást keresünk a problémára, érdemes kipróbálnunk a klasszikus zenét, amely elősegítheti a nyugodt, zavartalan alvást. Harmat László, Takács Johanna és Bódizs Róbert 2008-ban megjelent tanulmánya rámutatott, hogy a lassú ütemű, kellemes klasszikus zene jelentősen javíthatja az alvásminőséget. A vizsgálatban részt vevő diákokat három csoportra osztották. Míg a hallgatók első csoportja klasszikus zenét, a második pedig hangos könyvet hallgatott alvásidőben, addig a harmadik csoportnál nem alkalmaztak semmilyen ingert vagy hanghatást. A kutatás azt mutatta, hogy a vizsgálatban részt vevő, alvászavarokkal küzdő diákok sokkal könnyebben és jobban aludtak a zene hatására, szemben a másik két csoporttal, amelyeknél nem tapasztaltak szignifikáns változást.

 

A kutatók szerint a zeneterápia nagyszerű eszköz lehet az alvásproblémák kezelésére. Az egyenletes ritmusú, alacsony hangmagasságú, nyugodt dallamok képesek arra, hogy lecsendesítsék az elmét, és pihent, relaxált állapotot idézzenek elő a testben. 

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2018. február
címkék:
Zene
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.