"Mindannyian a víz gyermekei vagyunk – állította címében egy jó tizenöt évvel ezelőtt megjelent könyv."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Vízimajmok bolygója

Mindannyian a víz gyermekei vagyunk – állította címében egy jó tizenöt évvel ezelőtt megjelent könyv.

Miután világ életemben ellenállhatatlanul vonzott mindenfajta patak, tenger, medence, szökőkút, csobogó és kerti tó, azonnal lelkesen bólogatni kezdtem, amikor először olvastam a vízimajom-elméletről. A hipotézissel ugyan nem minden tudós ért egyet, a magam részéről mégis biztos vagyok abban, hogy az én őseim valamikor mindenképpen vízimajomként vívták meg sikeresen a túlélésért folytatott harcot.

 

A feltételezés Alister Hardy angol tengerbiológustól származik, aki 1960-ban fejtette ki akkoriban szentségtörőnek számító gondolatait. Ezek szerint az emberré válás folyamatának volt egy olyan szakasza, amikor a Homo sapiensnek még nem nevezhető főemlős félig szárazföldi, félig vízi életmódot folytatott. Az emberi élet tehát - kockáztatta meg Hardy professzor - az általánosan elfogadott elmélettel szemben nem Dél-Afrika szavannáin, hanem Kelet-Afrika tenger borította, lagúnás vidékén született.

 

Hivatalos körökben sokan a mai napig vitatják, hogy ők valaha vízimajmok lettek volna, holott a feltételezést számos érv támasztja alá. Mint az angol nyelvű szakirodalomban az elmélet leglelkesebb híve, Elaine Morgan, itthon pedig Szendi Gábor rámutat, az ember szőrtelen teste a víziemlősökével mutat hasonlóságot, akárcsak az az adottsága, hogy a bőre alatt vastag zsírréteg látja el a hőszabályozás feladatát. Normál testhőmérséklete is alacsonyabb a szárazföldi emlősökénél, például a 38 fokon üzemelő lóénál vagy a 39 fokos lázban égő macskáénál, megegyezik viszont a tengeri emlősökével. Szintén ez utóbbiakkal rokon mindössze egy foknyi testhőmérséklet-ingadozása, míg a szavannán élő állatoknál a környezet változó hőmérsékletéhez alkalmazkodva ez akár 5-6 fok is lehet.

 

A csupasz majom megszólal

 

Vízi lény voltunkra utal a többi emberszabásúénál áramvonalasabb testalkatunk, a víz áramlásával megegyező irányba nőtt testszőrzetünk, amely csökkenti úszás közben a víz ellenállását, és egyáltalán az a tény, hogy a kétlábú életmód túlzottan megterheli gerincünket, térdünket, ízületeinket, miközben ugyanezek a testrészeink kimondottan jól érzik magukat, ha a vízben lebegve tehermentesítjük őket.

 

Az vízi életmódot teszi lehetővé kiálló, hosszú orrunk, amely úszás közben megakadályozza, hogy a víz befolyjon az orrlyukakon. Levegővel telt arcüregeink, amelyeknek köszönhetően a fejünk könnyebben fennmarad a víz felszínén. És alacsonyan ülő gégefőnk, amelynek egyébként az artikulált beszéd képességét is köszönhetjük. Ez utóbbi, a többi szárazföldi emlősre nem jellemző felső légúti elrendeződés lehetőséget ad arra, hogy tudatosan irányítsuk a légzésünket, és ha történetesen gyöngy- vagy szivacshalászként keressük a kenyerünket, akkor akár percekig is kibírjuk a víz alatt.

1 | 2 | 3 | tovább
Mörk Leonóra Mörk Leonóra cikke 2012. március
címkék:
Egészség | Tudomány
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.