"Amerika a vállalkozásaival „csak” létrehozta, de a filantrópiával újrateremtette a gazdasági jólétet."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

A válság ellenszere

Amerika a vállalkozásaival „csak” létrehozta, de a filantrópiával újrateremtette a gazdasági jólétet.

Az egész világ felkapta fejét, amikor 2006-ban Warren Edwar Buffet, a világ második leggazdagabb embere bejelentette, hogy vagyonának négyötödét, 37 milliárd dollárt Bill Gates alapítványának, a Bill and Melinda Gates Foundationnek adományozza. Hogyan képes valaki önként, minden kényszer nélkül megválni vagyonának 80 százalékától, akkori árfolyamon számolva 8270 milliárd forinttól? Mennyi tőkével rendelkezhetnek a tengerentúli alapítványok, ha a nonprofit szektor Amerika legnagyobb munkaadója? Az Egyesült Államokban miért természetes még a legszegényebbek számára is, hogy adakozzanak a rendelkezésükre álló szellemi, lelki és anyagi javakból vagy szabadidőből?

 

 

Amikor az első telepesek partot értek az Újvilágban, nem támaszkodhattak másokra: nem volt sem állam, sem egyház, sem arisztokrácia. Saját maguknak kellett megoldaniuk a különböző természetű egyenlőtlenségekből fakadó problémákat. A telepes közösségekben önkéntes szerveződések keltek életre, mivel az Újvilág úttörői saját bőrükön tapasztalták, hogy a karaván csak akkor halad, ha a lemaradók szekerét a többiek megtolják.

 

A 17. században gombamód szaporodó szervezetek olyan sikeres intézmények magját vetették

ELŐZMÉNYEK
Az Újvilág úttörői saját bőrükön tapasztalták, hogy a közös karaván csak akkor halad, ha a lemaradók szekerét a többiek megtolják.
el, mint a Harvard Egyetem, amelyet 1636-ban alapított a Massachusetts Bay Colony kormányzata, nevét pedig John Harvard lelkészről kapta, aki első adományozóként könyvtárával és birtokával gyarapította az új intézetet. Az adományok azóta sem fogytak el: a Harvard költségvetését az adományozók évente több mint egymilliárd dollárral egészítik ki.

Az amerikai filantrópia persze nem csak az oktatás megszervezésére szorítkozott: ma is élen jár az egészségügy, a tudomány, a szociális gondoskodás, a művészet támogatásában. Elég, ha csak az amerikai függetlenségi háborúra gondolunk vissza: a kontinentális hadseregben nem harcoltak hivatásos katonák, a csapatok önkéntesekből álltak, a költségeket pedig magántámogatók finanszírozták. Maga George Washington is önkéntesként töltötte be a hadsereg főparancsnoki tisztét három éven keresztül, egészen kisfia megszületéséig. A Függetlenségi nyilatkozat (1776) is példaértékű, hiszen először fordult elő, hogy egy kormány létrehozását küldetési nyilatkozat előzte meg, amely egyébként minden civil szervezet megalapításakor rutinszerűnek tekinthető.

 

A 19. század gyors és viharos gazdasági fejlődése nem hagyta, nem hagyhatta érintetlenül a köztársaság eszméit. Az ipari forradalom, az urbanizáció, a bevándorlási hullám, a változó politikai gyakorlat elhomályosította az alapítók filantróp elképzeléseit. Hogy az amerikai adományozókedv és a másokért folytatott önkéntes munka értéke fennmaradhatott, az java részben a korszak

A VÁLSÁG ELLENSZERE
Amerika a vállalkozásaival „csak” létrehozta, de a filantrópiával újrateremtette a gazdasági jólétet.
íróinak és a kontinens nyugati partját meghódító telepeseknek köszönhető. Sajátos helyzetükből fakadóan ők vitték tovább, őrizték meg az egykori kolóniák önszervező hagyományait.

A kapitalizmus és az egyre növekvő vagyoni különbségek ellenére az Egyesült Államokban megmaradhatott az a filantróp és demokratikus szellemiség, amely a „mindenki a maga szerencséjének kovácsa” gondolat ellensúlyozásaként képes az elesettek, az alulmaradottak, a kihullottak iránt érzett felelősség megőrzésére. A gazdaságkutatók többsége egyetért: az amerikai kapitalizmus vállalkozásaival létrehozza, miközben filantrópiával újrateremti a gazdagságot – ebben különbözik az ipari kapitalizmus más formáitól –, azaz a filantrópia folyamatosan táplálja, és életben tartja a gazdasági jólétet. A magánvagyon jelentős része visszakerül a közösséghez, hogy olyan társadalmi intézmények épülhessenek, amelyek lehetőséget teremtenek a jövő gazdasági növekedésére.

 

Amerikában ma is minden magániskola, kórház, alapítvány, művészeti intézmény, reformmozgalom mögül előbukkan a másokért tenni akaró felelős polgár, aki egyéni hajlamától, értékrendjétől vagy

EGY MILLIÁRD
A Harvard egyetem költségvetését az adományozók évente több mint egymilliárd dollárral egészítik ki.
a korszellemtől függően hol a rabszolgaság ellen, hol a női választójogért, hol a környezetvédelemét, hol az emberi jogokért harcol. A legtöbb amerikai állampolgár – vagyonától függetlenül – ott áll pénzadományával, önkéntes munkájával, szaktudásával, véleményformáló erejével a különféle békemozgalmak, állatvédők, kulturális események vagy segítségért kiáltó országok mellett.

A tengerentúlon az átlagcsalád megadózott jövedelme két százalékát közhasznú alapítványokra bízza. A társadalom leggazdagabb egy százaléka pedig jövedelme nyolc százalékát adakozza el. Nemcsak keresztény jámborságból, nemcsak lelkiismereti okokból, hanem azért, mert biztos abban, hogy kötelessége valamit visszaszolgáltatni a közösségnek elért eredményeiből.

 

Berényi Mariann Berényi Mariann cikke 2011. december
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.