"Élete első húsz évében biológusnak készült. Az egyetemen, ahová a versenyeredményei alapján felvételi nélkül bekerült, az ökológia felé fordult az érdeklődése. Időközben a..."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Sulyok Katalin

Nem ismerjük egymás logikáját

Élete első húsz évében biológusnak készült. Az egyetemen, ahová a versenyeredményei alapján felvételi nélkül bekerült, az ökológia felé fordult az érdeklődése. Időközben a jogi karra is beiratkozott párhuzamosan: végül biológus-környezetjogász lett.

Az Egyesült Államokban azért nem olyan meglepő, ha valaki a biológiában és a jogban is járatos – mondja. Éppen ezért az elnyert Sólyom László Ösztöndíjjal és a Fulbright ösztöndíjjal járó anyagi elismerést nemzetközi környezetjogi tanulmányokra szeretné fordítani. A tengerentúli képzés azért is vonzó a számára, mert amíg nálunk élesen elhatárolódik egymástól a jogi és a természettudományi képzés, az amerikai egyetemeken a jogi tanulmányokba minden további nélkül beépíthetőek a természettudományos tárgyak kreditjei. Itthon a diáktársak szerencsére humorral palástolták értetlenségüket Sulyok Katalin nem szokványos szakpárosítása láttán: „egész normális, ahhoz képest, hogy jogász” – mondogatták a biológushallgatók, míg a jogi karon ennek fordítja volt a vezérszólam.

 

Nem könnyű a kétféle szemléletmódot összeegyeztetni, mert az ökológia valószínűségi kijelentéseket tesz, mint a természettudományok általában, míg a jogászok ragaszkodnak a teljes bizonyítottsághoz, és nehezen tudják értelmezni a tudományos bizonytalanság jelenségét. Sulyok Katalin azonban éppen az interdiszciplináris megközelítésben lát fantáziát. Ahogy mondja: szeretné kihasználni azt az „adottságát”, hogy egyszerre érzékeli a környezeti problémák jogi és természettudományos kihívásait. Az egyik legnagyobb problémának azt látja, hogy a környezetkárosítással kapcsolatos jogviták során a jogászok gyakran kitérnek az érdemi döntés elől. Éppen ezért a tervei között szerepel egy olyan oktató- és kutatóközpont létrehozása, ahol a jogászok és a környezetvédelmi szakemberek megismerhetnék a másik „oldal” tudományának sajátosságát, szabályrendszerét, kereteit. „Ez elengedhetetlen a sikeres együttműködéshez, mert ma egyszerűen nem ismerjük egymás logikáját” – magyarázza.

 

A jog és a biológia tudománya első látásra sok szempontból alapvetően különbözik egymástól, azonban dr. Sulyok Katalin felfigyelt meglepő hasonlóságokra is. Hogy mi lehet a közös a jogi és a természeti folyamatokban? A környezetjogász szerint az ember alkotta jogrendszerek fejlődésében nagyon hasonló dinamika figyelhető meg, mint a fajképződés, az evolúció során: egymástól elszigetelődő populációk, illetve az egymás mellett párhuzamosan működő bíróságok joggyakorlata, más-más tényezők hatására ugyan, de nagyon hasonló mintázatot követve fejlődnek.

 

Kicsit bizonytalan, hogy milyen irányultságú mentorra lenne szüksége. Nem feltétlenül egy jogászra vagy egy biológusra. Legfőképp inspiráló találkozásokat remél a La femme 50 tehetséges magyar fiatal mentorprogramjától.


""