A 25 éves művész több alkalommal volt már nemzetközi babakiállítások győztese munkáival. Tóth Fedóra tavaly elnyerte az év iparművésze díjat is. Ugyancsak a múlt év eseménye volt, hogy egy rangos világversenyen ért el első helyezést. Határkőnek tartja a versenyre készített munkáját, amelyet Mága Zoltán hegedűművészről mintázott. Úgy véli, ezzel sikerült belépnie a nemzetközileg elismert művészek táborába.

Azt mondja, hogy a szobrok készítésének technikája teszi őt különlegessé. Úgy tudja, hogy kikísérletezett eljárása egyedülálló a világon, ezért féltve őrzi is a titkát. „Hosszú-hosszú alkotói folyamat eredményeként született meg végül ez a technika, amelyet ma könnyedén használok. Olyasmi ez most már, mint egy régi recept, amelyet a család generációkon át féltve őriz. Amihez aztán mindenki hozzáadja a magáét.” Merthogy édesanyja, a nívódíjas textilszobrász szobrai és az ő technikája jelentették a kiindulást.

Tóth Fedóra szobrai figuratívak, híres embereket ábrázolnak. „Egy szobrot két-három hónapig készítek. Nagy gondot fordítok a karakter, az arc részletes kidolgozására, az érzelmek kifejezésére” – avat be az alkotói folyamat titkaiba. A szoborkészítés nem csak a műhelyében folyik. Fedóra a könyvtárban kutatja a korabeli viseletek jellegzetességeit. De anatómiai ismeretekre is szüksége van a munkájához, mivel a textilszobrokat szereti kiszabadítani a mozdulatlanságból.

Váltásnak tartja művészetében, hogy Liszt Ferenc, Ludwig van Beethoven, William Shakespeare, Ady Endre, Charles Baudelaire alakja után most már a mai kor művészeinek képmását formálja szoborba. Így például Rúzsa Magdolna vagy Presser Gábor örömmel konstatálta, hogy róla is készített kicsiny textil képmást.

Tóth Fedóra szerint a szellemisége, a szenvedélye, az alkotáshoz és a művészethez való viszonyulása követendő példa lehet a fiatal alkotók számára. „Amit én képviselek a világban, az nem termelésre szánt ipari termék, hanem olyan szellemi érték, amit csak a beavatottak érthetnek – vallja. – Nem szeretnék azok közé a művészek közé tartozni, akik alkotásaikat tömegcikként árulják.” A szépirodalom olvasásából töltekezik, rengeteg Shakespeare-szonettet tud kívülről. De ő maga is ír verseket, prózát.

Nagy vágya egy magánmúzeum létrehozása, ahol otthonra találnának szobrai. „A tárlat  koncepciója, hogy a jelen és letűnt korok olyan művészeit jelenítsem meg, akiket mindenki szellemi nagyságoknak tart.” Azt szeretné, hogy eljusson a köztudatba, mindenki számára ismerőssé válna a textilszobrászat fogalma. Úgy véli, sok embert bevonzana ez a művészeti ág.