"Szépség, pénz, hírnév, szerelem. Egyeseknek látszólag mindenük megvan, mégis elégedetlenek. De vajon mégis mitől függ a boldogság? "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Mitől leszünk boldogok?

Szépség, pénz, hírnév, szerelem. Egyeseknek látszólag mindenük megvan, mégis elégedetlenek. De vajon mégis mitől függ a boldogság?

Ha feltesszük valakinek ezt a kérdést, valószínűleg probléma nélkül felsorol legalább négy-öt dolgot: karrier, lakás, pénz, egészség, tökéletes külső, szerelem. Míg sokan esetleg a pénzt neveznék meg legfőbb örömforrásként, érdekes módon kutatások szerint az anyagi javak a legritkább esetben biztosítanak hosszú távra boldogságot. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy pszichológusok megállapították, még az olyan különösen szerencsés események sem jelentenek tartós elégedettséget, mint például a lottófődíj megszerzése. A tudományos világot régóta foglalkoztatja a boldogság titka, és az évszázadok folyamán számtalan elmélet látott napvilágot ezzel kapcsolatban. Albert Ellis azt állította, hogy a boldogságot nem a külső körülményekben kell keresni, mert az attól függ, hogy hogyan értelmezzük az eseményeket, és hogyan viszonyulunk a világhoz. Az olyan nagynevű brit filozófusok, mint John Locke vagy Jeremy Bentham, úgy gondolták, hogy elégedettségünket az életünk során megélt pozitív élmények száma határozza meg. De vajon mi az igazság, és miért nem tudunk felhőtlenül örülni a mindennapoknak?

 

A boldogság típusai


Az emberek mindig is előszeretettel fantáziáltak olyan helyekről, illetve helyzetekről, amelyekben megtapasztathatják a tökéletes boldogságot. Ezt az érzést azonban a leggyakrabban lehetetlen elérnünk. Hogy miért? Nos az egészet azzal kezdhetnénk, hogy egyes vélemények szerint nem csupán egyfajta boldogság létezik. A psychologytoday.com szerint Jennifer Hechtet filozófus-történészt régóta foglalkoztatja a téma. The Happiness Myth (A boldogság mítosza) című könyvében azt vizsgálja, hogy a történelem folyamán hányféleképpen határozták meg az emberek a boldogság fogalmát.

 

Szerinte három, gyakran egymással ellentétes fajta boldogság létezik. Amikor megkaparintjuk az egyiket, máris szélsebességgel távolodni kezdünk a többitől. A tökéletes boldogság tehát ezért olyan lehetetlen. A filozófus megkülönböztette az „egy jó nap”, az „eufória”, valamint a „boldog élet” típusú boldogságot. Az első kategóriába azok a bizonyos egyszerű hétköznapi örömök tartoznak, amelyek gyakran ismétlődnek, kellemesek, ugyanakkor felejthetők. Ilyen lehet például egy kellemes, barátokkal töltött délután, egy randevú, vagy amikor egyszerűen csak elmerülünk egy jó filmben. Az olyan nap, amikor semmi rossz nem történik velünk, ugyanakkor nagy valószínűséggel néhány hét múlva feledésbe merül.

 

Az euforikus boldogság ennél intenzívebb, és emléke erőteljesebben beleég a fejünkbe. Az ilyen boldogság gyakran jár kockázatokkal, és gyakran hedonista élvezeteknek nevezzük őket. Eufóriát idézhet elő az alkohol, vagy egy szexuális kaland, extrém helyzetek, a szenvedély, egy parti, esetleg egy tiltott szerelmi légyott.

 

Végül ott van a „boldog élet”. Ez utóbbit már sokkal nehezebb elérni, hiszen rengeteg munkával jár, és korántsem egyik napról a másikra alakul ki. Ahhoz, hogy megszerezzük, gyakran le kell mondanunk az eufóriáról, vagy az úgynevezett jó napokról. Egy kiegyensúlyozott, boldog házasság például rengeteg kompromisszumot követel. Ahhoz, hogy sikereket érjünk el a munkánkban, vagy saját céget alapítsunk, a tanulásra, illetve a fejlődésre kell koncentrálnunk, tehát kevesebb idő juthat a szabadidőre. De hasonló a helyzet a gyermekvállalással is. Hiszen nincs is annál nagyobb öröm, mint ha az ember látja, hogy gyermeke egészséges, sikeres felnőtté válik. Ez azonban áldozatokkal jár! A pszichológus szerint bár nem lehet minden a miénk, annak megértése, hogy nem létezik mindent elsöprő, tökéletes boldogság, segíthet, hogy évezzük azokat az örömteli pillanatokat, amelyek megadattak nekünk.

 

Akadályok a boldogság útjában


A Hechtet által felsoroltak mellett persze még számtalan egyéb akadály létezik, mely boldogságunk útjába állhat. A legtöbb a modern élet hozadéka. A 21. században ugyanis rengeteg választási lehetőségünk van, legyen szó akár társadalmi szerepekről, akár fogyasztási cikkekről. Az élet komplexitása, a folytonos elvárások és döntési helyzetek a szabadság helyett gyakran a boldogtalanságot hozzák el az életünkbe. A rohanó életvitel megfoszt minket attól, hogy önfeledten élvezzük a pillanatokat, feltöltődjünk, és úgy érezhessük, urai vagyunk az életünk eseményeinek. Olykor persze mi vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei, vagyis egyedül a negativitásunknak köszönhetjük elégedetlenségünket. Kultúránkban gyakori érzés a harag, az irigység és persze a depresszió, így folyamatosan mérgező gondolatokkal keserítjük meg saját életünket.

 

Jellemükben rejlik a megoldás?


Felmerül tehát a kérdés: „Lehet, hogy a boldogság mindössze attitűd kérdése?” A pszichológia egyik legizgalmasabb kutatási területe, a pozitív pszichológia, nagyjából erre a következtetésre jutott. Az elmúlt években a Martin E. P. Seligman pszichológus és munkatársai azon dolgoztak, hogy megfejtsék az boldog élet titkát. Seligman a Pennsylvaniai Egyetemen arra a következtetésre jutott, hogy a boldogság kulcsát nem a külső körülményekben, hanem belső tulajdonságaink között kell keresnünk. És ami még ennél is fontosabb: ezeket a belső tulajdonságokat felhasználhatjuk annak érdekében, hogy megalapozzuk hosszú távra elégedettségünket. Néhány évvel ezelőtt a kutató 24 olyan jellemvonást határozott meg, mely szerinte szoros kapcsolatban áll mentális jólétünkkel. Ezek között van például a kreativitás, a kíváncsiság, a bátorság is, ám mint az a tanulmány során kiderült, azok a tulajdonságok jelzik legbiztosabban előre a boldogságot, amelyek a szív erősségei közé tartoznak: a jóság, a hála, a remény, a lelkesedés, és az, hogy mennyire vagyunk képesek szeretni.

 

Emberi kapcsolatok


Hasonló eredményre jutott az a kutatás is, amely 75 éven keresztül követte nyomon 724 férfi életét. Az eredeti 724 emberből körülbelül 60 még mindig él, és ma is részt vesz a kutatásban, többségük elmúlt már 90-en éves. A kísérlet vezetői pedig most arra készülnek, hogy bevonják a gyerekeiket is. A tanulmány eddig eredményeiről Robert Waldinger, a kutatás jelenlegi vezetője számolt be nemrégiben egy TED-konferencián. A kutatás során folyamatosan nyomon követték többek között a kísérleti alanyok egészségi állapotát, elégedettségét, pénzügyi hátterét és persze társas kapcsolatait. A projekt résztvevőinek egyik része a Harvard Egyetem hallgatói közül került ki, míg a másik felét Boston legszegényebb rétegéből választották ki.

 

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy valójában nem a pénz és nem is a hírnév, vagy a munkánkban elért sikerek jelentik a boldogságot. Ennél ugyanis sokkal fontosabbak az emberi kapcsolatok, amelyek hosszú távra meghatározzák az elégedettségünket. Szerintük a jó társadalmi kapcsolatok megőrzik mentális és fizikai egészségünket, illetve fiatalságunkat. Fontos azonban, hogy nem a kapcsolatok számán van a hangsúly, sokkal inkább a minőségük számít. A kutató egy Mark Twain-idézettel zárta előadását, mely így hangzik: „Az élet olyan rövid, hogy nincs benne idő veszekedésre, bocsánatkérésre, megbánásra, számonkérésre. Csak a szeretetre van idő, és ha szabad így kifejezni magam, csak egy pillanat van rá.”

La femme La femme cikke 2016. február
címkék:
Lélek
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.