Hol kaptak kastélyt Franciaország legszebb asszonyai? Merre illatoznak a legszebb franciakertek a reneszánsz kora óta? Melyik az a vidék, amelyik a legtöbb pénzt emésztette fel, hogy kastélyok és mérföldes kerítések tagolják lankás tájait? A Loire és mellékfolyóinak völgye a francia csodák egészen különleges gyűjtőhelyének számít, ahol királyok és főurak mesés vagyonokat költöttek el, hogy kényelmessé tegyék.
A Párizsból egy-két óra autózással elérhető vidéket királyok völgyeként is emlegetik, hiszen a százéves háború idején, az 1415-ös azincourti, angolok elleni vesztes csata után a még gyermek, később VII. Győzedelmes Károly (1403–1461) néven ismertté vált uralkodót a vidék szilárd erődítményeiben bújtatták el. Károly a Loire-völgyének egyik legszebb városában, Chinonban találkozott 1429 februárjában Jeanne d’Arc-kal, akinek küldetése innen indult. A város hű maradt Károlyhoz, és az uralkodó is a városhoz. A jólléthez minden adott volt: bor, búza és viszonylagos békesség. A vidéket metsző kereskedelmi utak ugyancsak maradásra bírták az uralkodó osztályt, így a környező folyók mentén, településeken egyre szaporodtak a fényűző kastélyok, templomok, városi terek, polgári paloták.
A vidék egyik központjává a ma is lenyűgöző Amboise vált, amely azon túl, hogy VIII. Károly kedvenc lakhelye volt, 1516-tól Leonardo da Vincinek is otthont adott. Még jelentősebb királyi rezidencia épült ki Blois-ban, amely 1498-ban XII. Lajos lakhelyeként hagyott nyomot a történelemben és a városépítészetben.
Mindez ma sem változott! A világ minden tájáról utazók ezrei érkeznek a Loire vidékére, hogy élvezzék a táj szépségét, az árnyas kerteket, a pazar kastélyokat és persze az ízletes borokat, ételeket. A királyok völgye ma is az érzékek birodalma.
A hölgyek kastélya
Az illat a meghatározó élmény abban a kastélyban, amely a Cher folyón átívelő hídon várja a látogatókat. A chenonceau-i kastély parkjában ma is működik az a virágos- és veteményeskert, amelynek virágkötői mindennap friss csokrokkal és asztaldíszekkel ékesítik a kastélyt. Egyfajta tisztelgés ez azon asszonyok előtt, akiknek a kastély és a környező kertek rendkívüli szépsége köszönhető.
Az első hölgy az építtető, Catherine Briconnet, bankárlány, akinek férje, Thomas Bohier három király adóhivataláért is felelt. Ők a 16. században lebontották az eredeti középkori várat, és a hozzá tartozó malmot, hogy megalapozzák a későbbi reneszánsz kastélyt. A következő, markáns ízlésű asszony Diane de Poitiers (1499–1566) volt, aki II. Henrik kegyencnőjeként vonult be a történelembe. A szép és intelligens Diane a kor leglátványosabb kertjével ajándékozza meg a birtokot, amely még ma is látható, de ő húzatta a folyón átívelő hidat is. Hiába volt azonban a kegyencnő jóval idősebb a királynál, az uralkodót előbb ragadta el a halál. Felesége, a büszke és kegyetlen Medici Katalin (1519–1589) tudta a módját, hogyan teheti még boldogtalanabbá a gyászoló szeretőt. Kastélycserét erőszakolt Diane-ra, aki kénytelen volt a korszak legmenőbb kastélyát az akkor barátságtalan chaumont-sur-loire-i tornyaira cserélni. Medici Katalinnak meg nem maradt más dolga, mint hogy felülmúlja a híres szeretőt: ezért kétemeletes galériát húzott a hídra, és a Diane-nal vetélkedő kertet épített. A két kert azóta őrzi az asszonyok rivalizálásának emlékét: ma sem könnyű eldönteni, melyik a szebb. Végül Katalin annyira megszerette bosszúja színhelyét, hogy itt rendezte be birodalmának központját. Régensként a Francia Királyságot a folyó fölött magasodó zöld szalonból irányította, és itt alapozta meg fia tekintélyét.
A híres asszonyok sora továbbra sem ért véget. Louise de Lorraine (1553–1601) férje, III. Henrik halála után ide vonul vissza. Gyászának mélységét ma is átélhetjük koromfekete szobájában, ahol az udvari etikett szerint hófehér özvegyi ruhában várta, hogy néha valakinek eszébe jusson. Halálával csak a királyi jelenlét szűnik meg a kastélyban, a királynői temperamentumú asszonyok ezután is megtalálták Chenonceau-t. Louise Dupin (1706–1799) viszont már a felvilágosodás jegyében állította vissza a kastély pompáját. Írók, költők, tudósok váltották egymást a vendégszobákban, Rousseau például ebben az idilli környezetben írta meg az Emilt. Louise a környező falvak népével is emberségesen bánt, meg is védték őt és birtokát a forradalom idején.
A hatodik hölgy, Madame Pelouze 1864-ben vette meg az akkor már meglehetősen elhanyagolt épületet, hatalmas összegeket áldozott rendbehozatalára, amit a kor divatjának megfelelően végeztek el. Simone Menier (1881–1972), aki mindkét világháborúban kitűnt áldozatkészségével, kórházat vezetett a családja (Menier-csokigyár) költségére a kastély falai között. Ma pedig éjjel-nappal az egész világ örömét szolgálja a kastély. Chenonceau kertjében nyáron megelevenednek a reneszánsz pompás fényei. A látogatók megcsodálhatják a kivilágított kerteket, mindezt Arcangelo Corelli, olasz barokk zenei virtuóz muzsikájára.
A férfiak kastélya
Francia könnyedségben Chenonceau felülmúlhatatlan. Méretében és mozgalmasságában azonban könnyen találhatunk nagyobbat. Ehhez ráadásul messzire sem kell menni. Rögtön ott van Chambord, amelyet 32 km-es kerítés vesz körül, hogy messziről csak a vadak láthassák a 156 méter hosszú, 56 méter magas, 77 lépcsőházzal, 282 kandallóval és 426 teremmel felszerelt kastélyt. A legfurcsább az, hogy az elképesztő méretek ellenére a kastély mégis légiesnek tűnik, mi több, kecsesnek. Olyan építészeti csoda, amelyben valószínűleg Leonardo da Vinci is közreműködött, amikor kétirányú spirális főlépcsőjét megtervezték. Igazi férfi hely: fallikus szimbólumként is felfogható tornyaival, kéményeivel, olyan belső terekkel, amely nem a kényelmet, hanem inkább a reprezentációt szolgálta.
I. Ferenc 24 évesen kezdte el építtetni a vadászkastélyt. Terve egy olyan épület volt, amely egyesíti a középkori négybástyás erődítmény és az itáliai reneszánsz előnyeit. A sors fintora, hogy az uralkodó 32 éves uralkodása alatt mindössze 72 napot töltött itt. Bár itt ütötték nyélbe a kor csúcstalálkozóját, 1539-ben V. Károly spanyol királlyal, a király nem élhette meg a befejezést.
XIV. Lajos, a Napkirály hiába ismerte fel a kastélyban rejlő reprezentációs lehetőségeket, szintén nem tudta kihasználni az épületet. Hosszú élete során mindössze kilencszer szállt meg itt. Apósa, Lengyelország száműzött királya viszont itt működtette sajátos rezidenciáját. De Saxe marsall, aki XV. Lajostól kapta ajándékba a birtokot, csupán két éven át rendezett itt fényes ünnepségeket. Bordeaux hercege, Chambord grófja – X. Károly unokája – 1821-ben országos gyűjtés eredményeként kapta meg a kastélyt, de igazán nem tudta felvirágoztatni. A francia állam a herceg örököseitől végül 1930-ban vásárolta vissza a birtokot. A kastélyba fektetett pénz és energia igazából az elmúlt évtizedekben hoz hasznot, méghozzá a turizmuson keresztül.
A Párizstól mintegy másfél órányira található Chambord az egyetlen királyi tartomány, amely a mai napig tökéletes épségben fennmaradt. A 17. században felhúzott magas fal miatt a park tölgyei, fenyvesei, mocsarai, ingoványai és tisztásai Európa legnagyobb zárt állat- és növényvilágát alkotják.
Holdudvar
A két nagy kastély körül persze se szeri, se száma a valamiért különleges, kihagyhatatlan műemlékeknek. Amboise gótikus királyi palotája mellett például igazán pihentető élmény a közeli Le Clos Lucé, amelyet I. Ferenc akkor ajándékozott Leonardo da Vincinek, amikor 1516-ban idecsábította. A király a legenda szerint alagutat építtetett, hogy állandó kapcsolatban lehessen a művésszel, aki életének utolsó három évét töltötte ott és az amboise-i kastély kápolnájában nyugszik. A Leonardo tervezte park és botanikus kert mellett mintegy 40 találmányának másolatát is kiállították a kastélyban levő műhelyében. A park ráadásul igazi interaktív játszótér, a látogatók csodálatos környezetben próbálhatják ki a híres polihisztor találmányait.
Blois városa önmagában is érdekes: hét király és tíz királynő rezidenciája volt, gazdag képzőművészeti gyűjteményt őriz, sőt akár négy királyi lakosztályt is összehasonlíthatunk. A városi program után kifejezett öröm a napot a közeli Chaumont-sur-Loire-ban befejezni. Medici Katalin ebbe, a gótikus tornyokkal tűzdelt kastélyba száműzte férje szeretőjét, Diane-t. Mondani sem kell, hogy az ő hálószobája a legszebb helyiség a kastélyban. A birtok legnagyobb értéke azonban a 32 hektáros park, amely a Nemzetközi Kertfesztiválnak ad teret áprilistól október végéig. A hagyományos kertészet mellett itt a kortárs elképzelések is helyet kapnak, 1992 óta a fesztivál célja meglepő, igényes, környezettudatos kreációk bemutatása. Nyaranta a park éjszaka is látogatható, méghozzá vagy 2500 gyertya, vagy Led lámpák fényében.
Bárhová is megyünk, a környéken látnivaló mindenütt akad. A bor és az étel ugyancsak mindenütt csodálatos. A Loire-mente legnagyobb erénye, hogy eltévedni sem igazán lehet, maximum mást találunk, mint amit kerestünk.
