"A legendák szerint Isten a teremtés után megpihent, hogy művét megcsodálja, észrevett egy kis földdarabot a kisujja körmén."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Aphrodité nyomdokain

A legendák szerint Isten a teremtés után megpihent, hogy művét megcsodálja, észrevett egy kis földdarabot a kisujja körmén.

Ezt odabiggyesztette a Földközi-tenger északkeleti csücskébe, hogy megkoronázza azt. Így keletkezett a helyiek szerint a szépség és a szerelem istennőjének szülőhelye, amelyet áldott szigetnek is neveznek.

 

Az áldást mi is megtapasztaltuk Lárnakába érkezésünkkor, egy egész napos eső formájában. A ciprusiak szinte soha nem láttak még májusban ilyen heves zivatart, szabadkoznak is, elnézést kérve a „kényelmetlenségért”. Valóban furcsa kezdete ez négynapos itt-tartózkodásunknak, hiszen a szigetet leginkább verőfényes időjárása miatt látogatják a turisták. A napsütéses napok száma egy évben 340, a levegő páratartalma pedig alacsony. A június és szeptember közötti időszak nagyon meleg és száraz, ezért ideális májusban, illetve októberben és novemberben idelátogatni. Az utószezonban különösen élvezhető a nyaralás, mert a tengervíz melegebb a levegőnél.

 

A múlt lenyomata

 

Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete Szicília és Szardínia után. Története a rézkorig nyúlik vissza, a rézszín vissza is köszön a köztársaság nemzeti lobogóján. A hosszú és zűrzavaros történelem alakítóinak nyomai mindenhol láthatók, és éreztetik hatásukat. Ciprust földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően folyamatosan hívatlan látogatók szorongatták. A sziget vonzotta a föníciai és asszír kalózokat, illetve az egyiptomi, perzsa, görög és török hódítókat, de könnyű prédának bizonyult a francia keresztes lovagok, illetve a velencei és genovai kereskedők számára is. Sőt, biztosítékul szolgált a Brit Birodalom végnapjaiban is: 1878-tól a sziget brit közigazgatási terület lett, 1925-ben pedig Nagy-Britannia koronagyarmattá nyilvánította.

A britek múlt századi jelenléte okán Ciprus az ellentétek országa is. Ennek jó példája, hogy szinte minden nagyobb városban megfér egymás mellett a mecset és a tradicionális brit levélszekrény. Az ország hivatalos nyelve a görög mellett az angol, második nyelvként minden üdülőhelyen beszélik. A közlekedésben a balra tarts érvényes, az útjelző táblák, illetve a legtöbb egyéb általános információ Dél-Cipruson görögül és angolul is olvasható. A ciprusi görög nagyon különbözik a Görögországban beszélt nyelvtől. Létezik egy különleges, a máshonnan érkező görögök számára érthetetlen ciprusi akcentus. A szókincs hozzávetőlegesen 15 százaléka kifejezetten a szigetre jellemző, sok ógörög szóforma maradt meg. A ciprusiak nagyon büszkék nyelvükre, hiszen ez a homéroszi nyelv egyedülálló és különleges.

 

Életszeretetből ötös!

 

Az itt lakó ciprióták leggyakoribb szava: sziga – vagyis lassan! Ez a szó tökéletesen megmutatja a ciprusiak derűs és kiegyensúlyozott életszemléletét. Ráadásul a helyiek szívélyessége tisztelettel és őszinte vendégszeretettel párosul. Viharos és traumatikus jelenkori történelmükhöz viszonyítva csodálatra méltó könnyedséggel élik mindennapjaikat, pedig egy Törökország által megszállt és 1974-ben kettéosztott szigeten élnek. Közel százhetvenezer ciprusi görög kényszerült arra, hogy a sziget déli részébe költözzön, ugyanakkor harmincezer ciprusi török ment északra. A sziget a mai napig kettéosztott, de 2003 óta szabadabb az átjárás az úgynevezett zöld vonalon. A hivatalos védőzónán az átkelőhelyek száma növekedett, és az átkelési pontokat is rugalmasabban kezelik.

 

Gyöngyszemek a déli parton

 

Első napunkat Ájiá Nápán töltjük, amely piciny halászfaluból Ciprus legjelentősebb üdülőhelyévé fejlődött. Manapság a Földközi-tenger legismertebb diszkójával büszkélkedhet. Amint beérünk a városba, a bárok, éttermek és tengerparti ajándékboltok tarkasága, mediterrán hangulata fogad minket. A város közepén találjuk az Ájiá Nápá-kolostort, 1530 körül alapították. Tagadhatatlanul egyike a sziget legszebb velencei épületeinek – egy nyolcszögletű márvány szökőkúttal a gótikus kerengőben. Az ikonokkal díszített barlangtemplom a vasárnapi misék alkalmával tart nyitva. A

KOLOSTOR
"Az Ájiá Nápá-kolostor a sziget egyik legszebb velencei épülete."
kolostor előkertje lehetne akár egy botanikus kert is. Láthatunk borsfát, perzsa akácot, amelyet rózsafüzérfának is hívnak, fikuszokat, 700 éves olajfákat és egy körülbelül 900 éves terpentinfát is. Napközben a tér és a rendház békés, de éjszaka hatalmas nyüzsgés jellemzi.

 

 A teljes cikk a La femme 2014. nyári számában olvasható.

Kreisz Ildikó Kreisz Ildikó cikke 2014. július
címkék:
Művészet | Utazás
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.