"Azt mondják, megszelídíti az elmét, és tudatos jelenlétre tanít az élet minden területén. Mi a titka a legújabb meditációs slágernek?"

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Az elme felszabadítása

Azt mondják, megszelídíti az elmét, és tudatos jelenlétre tanít az élet minden területén. Mi a titka a legújabb meditációs slágernek?

Manapság egyre kevesebben ismerik azt az érzést, amikor agyunkat teljesen kikapcsolva átadjuk magunkat egy elemi érzésnek, egy különleges pillanatnak, és hagyjuk, hogy a jelen magával sodorjon. A mai rohanó, hírcsatornák vezérelte világban a pillanat megélése az egyik legnagyobb kihívás! Az életet élvezni és örülni az élményeknek, tudatos erőfeszítést igényel. Tulajdonképpen ehhez próbál segítséget nyújtani a Mindfulness meditációs technika, amely mostanra hihetetlen népszerűségnek örvend nem csupán a korházakban, de az iskolákban, a munkahelyeken és újabban kultúra világában egyaránt. Ez a meditációs módszer manapság mindenütt jelen van, a különböző tanfolyamoktól az okostelefon-alkalmazásokon át egészen a könyvekig.

 

 

A Mindfulnesst legjobban talán a „tudatos jelenlét” kifejezéssel lehetne lefordítani, de ez sem adja vissza pontosan az eredeti jelentést. Dr. Elaine Weatherley-Jones, a módszer szakértője szerint az ilyen típusú meditáció során kizárólag a jelenre koncentrálunk, miközben nem értékeljük vagy minősítjük sehogy. Ilyenkor fontos, hogy kíváncsian és nyitottan forduljunk minden, akár pozitív, akár negatív külső és belső élményünk felé. Ez a buddhista hagyomány, amely a testünket és az elménket érő hatások tudatosítását hangsúlyozza, kutatások szerint évente több ezer embernek segít legyőzni a depressziót, a szorongást és a stresszt. A nyugati kultúrában egyes pszichoterápiás módszerekben is felismerhetjük a technikát. Jótékony hatásának köszönhetően egyre többen fizetnek be magánórákra, remélve, hogy ezáltal mind életminőségük, mind pedig kapcsolataik javulni fognak.

 

De vajon valóban működik ez a keleti spiritualitást és modern elveket ötvöző technika? Mark Williams, az Oxfordi Egyetem klinikai pszichológia tanszékének professzora szerint igen. A tudatosjelenlét-alapú kognitív terápia úttörője cambridge-i kollegáival közösen kifejlesztett egy nyolchetes kurzust, amelyet mára az egész világon előszeretettel alkalmaznak. A tanfolyam hasonló Jon Kabat-Zinn orvosprofesszor 1970-ben kifejlesztett stresszcsökkentő programjához. „Az emberek sokszor csak akkor szánják rá magukat kezelésre, ha már depressziósok, vagy szoronganak, és a kognitív terápia az egyik legnagyszerűbb módszer az ilyen jellegű problémák megoldására. A terápiát azonban rendszerint akkor alkalmazzák, ha már betegségről beszélünk. Mi az embereket arra szerettük volna megtanítani, hogyan maradhatnak egészségesek, és hogyan előzhetik meg a depresszió kialakulását” – mondta a professzor.

 

Szakértők szerint az agynak az a szokása, hogy újraéli a múltbeli feszültségeket, és folyamatosan aggódik a potenciális jövőbeni problémák miatt, akadálya lehet a mentális egészségnek. A Mindfulness meditáció arra ösztönöz, hogy tegyük félre a múlttal és a jövővel kapcsolatos kritikus gondolatokat, melyek így nem uralják többé a mindennapjainkat és az elménket. Hatékony eszközt kapunk tehát, amely segít a jelenben maradni, és a pillanat szülte érzésekre koncentrálni. Ezt olyan meditációs technikákkal éri el, mint például az „önvizsgálat”, amellyel saját testünk rezgéseire és érzéseinkre koncentrálunk. A lényeg, hogy figyelmet szenteljünk azoknak a gondolatoknak, amelyek a gyakorlatok közben megjelennek, ítéletmentesen fogadjuk el őket, de ne maradjanak a figyelmünk középpontjában,, elménket ismét irányítsuk vissza a jelenre, azaz ne hagyjuk, hogy ezek a belső érzelmek és gondolatok „elárasszanak” minket.

 

Más gyakorlatok a légzésre és olyan, a stresszel kapcsolatos tünetekre fókuszálnak, mint a feszült vállak vagy az összeszorított kezek. Talán egyszerűnek hangzik, de valójában kemény munka és rengeteg gyakorlás szükséges a helyes Mindfulness meditációhoz. „Olyan, mint amikor ébren forgolódunk az ágyban, mert folyamatosan jár az agyunk. Egyre dühösebbek és fáradtabbak vagyunk, de sehogy sem tudunk elaludni. A Mindfulness módszerével ahelyett, hogy egyszerűen elnyomnánk ezeket a gondolatokat, arra törekszünk, hogy megfigyeljük és elfogadjuk őket” – mondta Williams.

 

Bár első hallásra misztikusnak, gyanúsnak vagy éppen ködösnek tűnhet, szakértők szerint a módszer klinikailag bizonyított, és még ha az alapjai a buddhizmusból erednek is, valójában abszolút világi terápiás eljárásról van szó. A Clinical Psychology Review szaklapban megjelent tanulmány szerint a Montreali Egyetemen végzett kutatás azt találta, hogy a Mindfulness meditáció hatásos módszernek bizonyult számos pszichológiai probléma kezelésében.

 

Az Oxford's Mindfulness Centre tanára, Marie Johansson állítja, a meditáció látványos változásokat érhet el az életünkben. „Az emberek gyakran mondják, hogy néha úgy érzik, az élet egyszerűen elszáguld mellettük. A tudatos jelenlét segít, hogy hirtelen észrevegyünk dolgokat a természetben, a kapcsolatainkban, vagy éppen a családunkban. Így elkezdjük értékelni a jelent, ezáltal pedig jóval teljesebb életet élünk.”

 

 

Mindfulness a színházban és az irodában


Míg néhány évvel ezelőtt felvontuk volna a szemöldökünket, ha a munkahelyünkön közös meditációra invitálnak bennünket, manapság külföldön egyre több nagy cég, bank, reklámügynökség, iskola, sőt kormányzati szerv is bevezette alkalmazottjai számára. Szakértők úgy gondolják, hogy a munkahelyi környezetben a tudatos jelenlét alkalmazása kifejezetten hasznos lehet a megnövekedett nyomás következtében.

 

Néhány korai kutatás arról számolt be, hogy a meditáció segíthet finomítani a kognitív teljesítményt is, így növelheti a koncentrációt és a munkamemóriát, ösztönözheti a kreatív, rugalmas, problémamegoldó és racionális döntéshozatalt.

 

De nemcsak a mindennapokban és a munkahelyeken tűnt fel a módszer, hanem a kultúra területére is beszivárgott. Nemrégiben ugyanis bejelentették, hogy szeptemberben mutatják be a londoni Barbican Központban a világ első meditációs operáját. A Lost in Thought (Elgondolkodva) című négyórás előadás „a belső figyelem megtalálásának útjára” invitálja a közönséget. Az előadáshoz hozzátartozik a 4 órás csend, közös meditáció és jóga, illetve egy vegán étkezés, utána pedig a közös mosogatás. A cél, hogy ledöntsék a határokat a közönség és a művészek között, valamint, hogy feltárják a darab zenéje, a hang és csend, a zene és meditáció közötti kapcsolatot. Rolf Hind zeneszerzőnek nem ez az első ilyen projektje, ő vezette be a meditációt a londoni Guildhall School Music and Drama gyakorlatába is.

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2020. január
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.