Brunch. Késői reggeli, vagy korai ebéd? Valójában egyik sem, hiszen a brunch önálló gasztronómiai entitássá nőtte ki magát az elmúlt másfél évszázadban. Az angol eredetű brunch elnevezés a „reggeli” (breakfast), illetve az „ebéd” (lunch) kifejezések ötvözéséből jött létre és egy olyan köztes étkezést takar, amelyre nagyjából délelőtt 11 és délután 1 óra között kerítünk sort. A brunch nem egyenlő a tízóraival sem, hiszen két teljesen különböző étkezési formáról van szó. Míg a tízóraira hamarjában bekapott néhány falat lényege az ebédidőig való túlélés, addig a brunch hosszan elnyúló, kényelmes, társasági étkezés, igazi ínyencfalatokkal tarkítva – a szociális érintkezés egyik legpazarabb formája.
„Derűs, társasági, ösztönző” – állítja a brunchról Guy Beringer. Kevesen tudják, hogy a Magyarországon is egyre népszerűbb társasági esemény a fenti angol író nevéhez köthető, aki először 1895-ben fogalmazta meg egy új típusú, köztes étkezés iránti igényét. Gondolatait elsősorban a másnaposság mostoha érzése ihlette. Beringer szerint ahelyett, hogy szervezetünket egy alkohol- és füstmámoros éjszakát követő kora reggelen nehéz, húsos ételekkel sokkolnánk, érdemes lenne kompromisszumos megoldásra törekedni, nevezetesen egy késő délelőtti-kora délutáni étkezésre, amelyen az illatosan gőzölgő tea, az omlós péksütemények, a nehezebben emészthető zsíros ételek és az édes pezsgő is harmonikusan megférnek egymás mellett.
![](http://www.lafemme.hu/uploaded_images/waiter_serving_sunday_brunch.jpg)
Egy ilyen kései, ráérős étkezés lehetőséget nyújt arra, hogy az éjszakai tivornyázástól megviselt szervezetünket lassan, folyamatosan keltsük ismét életre egy új nap reggelén. Beringer hozzátette, hogy a brunch egyben kitűnő alkalom arra, hogy a barátok megosszák egymással az előző éjszaka pikáns részleteit vagy a másnaposság kínzó érzését. Érdekes, hogy Amerikában a brunchkultúra csupán évtizedekkel később, az 1930-as években honosodott meg, a kollektív emlékezetben sokszor mégis amerikai eredetű szokásként tartjuk számon. Kezdeti népszerűségét minden bizonnyal annak köszönheti, hogy a második világháború idején háttérbe szorult a vasárnapi templomlátogatás, és az embereknek szükségük volt egy újfajta társasági eseményre, ahol megvitathatták a legújabb pletykákat és az élet nagy eseményeit.
A bruncholás egyébként hazánkban is egyre közkedveltebb. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy elegáns szállodák és éttermek hétvégeken előszeretettel rendeznek „Sunday brunchot” – egy megadott összegért cserébe annyi finomságot fogyaszthatunk, amennyi jólesik. Aláfestésként pedig festői környezetben, némi lounge zenében és egy ráérős, békebeli vasárnap délelőttben részesülhetünk. Érdemes egyébként megemlíteni, hogy Amerikában még a The Metropolitan Museum of Art bisztrója is tud külön brunchmenüvel szolgálni, nem is akármilyennel. A „brunchéletérzés” megteremtéséhez nem kell feltétlenül súlyos pénzösszegeket elköltenünk egy exkluzív étteremben, az otthonunk, esetleg egy szép park is tökéletesen alkalmas a fejedelmi „terülj-terülj asztalkám” elővarázsolására. De mitől lesz igazán autentikus egy hétvégi brunch?
Stílusosan tálalva
Míg a vasárnap reggeli meghittségben elköltött rántottához, esetleg palacsintához remekül passzol a kockás pizsama és a kócos haj, a brunchnak igenis meg kell adni a módját. Hölgyeknek virágmintás ruha, gyöngysor, frissen ondolált haj, férfiaknak vasalt ing és borotvált arc a minimum. És ahogyan saját magunk „tálalására” is kiemelt gondot fordítunk, az étkezőasztalt és az egész otthonunkat is illik kifogástalan díszbe öltöztetni. A makulátlanul fehér abrosz, az elegáns kávéskészlet, a friss, esetleg néhány személyre szóló üdvözlőkártya sokat tesz hozzá az összképhez. Az otthonunk vendégek számára is látható részei legyenek tiszták és rendezettek, különös tekintettel a fürdőszobára. És ha végképp ki akarunk tenni magunkért, vendégeinket meglephetjük néhány monogrammal ellátott kéztörlővel, esetleg szalvétával.
Fenséges falatok
A brunch sok esetben svédasztalos formában zajlik, így az étkezés és a társalgás is teljesen kötetlen és fesztelen maradhat. A menü sokféle lehet, érdemes reggelire és ebédre is alkalmas fogásokat felvonultatni.
![](http://www.lafemme.hu/uploaded_images/luxury_brunch_gastronomy.jpg)
A gyümölcsök, péksütemények, omlettek, müzlik mellé célszerű néhány kuriózummal, különleges pástétommal, rendhagyó salátával, esetleg egy ritka húsétellel előrukkolni, de egy finom levessel sem nagyon lőhetünk mellé. Bár a brunchprotokoll nem ír elő komoly megkötéseket az ételeket illetően, az itallapon szerepel néhány klasszikus, amelyek szervesen hozzátartoznak egy igazi nosztalgikus hangulatú brunchhoz. A kávé mellett a fűszeres Bloody Mary, illetve a pezsgő Bellini és Mimosa elnevezésű koktélok minden valamirevaló brunchasztalon képviseltetik magukat.
Persze a legfényűzőbb tálalás és a legpompásabb ételek mit sem érnek, ha a hangulat nem az igazi. A külsőségek fontosak ugyan, a brunch célja végső soron mégiscsak az, hogy szeretteinkkel, barátainkkal minőségi időt töltsünk el. Szóval ne görcsöljünk a részleteken, csak dőljünk hátra, és adjuk át magunkat egy igazi lassú, kellemes, finom ízekkel megspékelt vasárnap délelőttnek.